Fotó:
21/11/2025 18:39
„Pontos helyzetértékelésből születhetnek jó döntések” – hangsúlyozza Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, akit hazánknak a világpolitikai változásokban játszott szerepéről, valamint Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseiről is kérdeztünk.
A török és magyar nép történelmi találkozásaira emlékezve hangsúlyoztuk, hogy e két nemzet azon kevesek közé tartozik, amelyek ezekből a találkozásokból nem ellenségeskedést és versengést, hanem barátságot és együttműködést választottak. Évszázadokon át együtt álltunk helyt jóban-rosszban: amikor a magyar függetlenségi mozgalom vezetői az Oszmán Birodalomban kerestek menedéket, vagy amikor sok magyar nyújtott segítséget a fiatal Török Köztársaság modernizációjához 1923 után. Ezekre a múltbeli kötelékekre közösen emlékeztünk, és kulturális örökségünket is számos alkalommal megünnepeltük a tavalyi 2024 – a török–magyar kultúra éve programsorozatban. Csak Magyarországon 14 városban 114 rendezvényt szerveztünk, amelyek közvetlenül több mint egymillió magyar ember szívét és elméjét érték el.
„Jól látható, hogy míg a politikai elit ideológiai alapon dönt, addig a gazdasági világ teljesen más irányt vesz, és még szorosabbra fűzi a kapcsolatot Kínával. Összegezve: a nyugati politika tulajdonképpen csak színjáték, valójában egyre erősebb a gazdasági összekapcsolódás, hiszen csak a konnektivitás viszi a világot előrébb” – írja Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója.
Inkább az ukrajnai és gázai háborúkra figyel a világ napjainkban, a koreai konfliktus lekerült a napirendről. Pedig a helyzet most különösen feszült. Hogyan lehetne újjáéleszteni a tárgyalásokat, és mennyi az esélye a háborúnak? Moon Chung-int, a Yonsei Egyetem professzorát, a dél-koreai elnök korábbi különleges tanácsadóját, a tárgyalások újrakezdését sürgető „napsütés politika” egyik kidolgozóját kérdeztük, aki a Global Neighbours vendégkutatójaként látogatott hazánkba.
„A világpolitika továbbra is az elmúlt évek medrében halad – ez viszont már nem az unipoláris világrend évtizedeinek medre” – véli Kosztur András geopolitikai szakértő.
„Magyarországnak a helyettesítés akadályai mellett Oroszország földrajzi helyzetét figyelembe véve kell alakítani energiaimportját, tudván, hogy a konnektivitás és a jövőben is kölcsönösen előnyös kapcsolatok záloga a jelenlegi együttműködések megőrzése” – hívja fel a figyelmet Hegyes Zoltán, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágának tanácsadó gyakornoka.