Fotó: iStock
Horváth Marcell
04/06/2024 22:00
A soft power fogalmának vizsgálata mára szinte önálló tudományággá vált, és számos egyetemi kutató, think tank, tanácsadó cég folytat kritikai vizsgálatokat annak összetevőiről, jelentőségéről, amellett, hogy politikusok, diplomaták és újságírók is gyakran emlegetik megszólalásaikban. Röviden, a puha hatalomnak az állam azon képességét tekintjük, hogy az általa képviselt mintán és vonzerőn keresztül befolyásolja a nemzetközi élet különböző szereplőit, így a kormányzati szereplőket, cégeket, közösségeket vagy az általános közvéleményt. Ezzel szemben a hard powerrel, azaz kemény hatalommal élve az állam elsősorban katonai erő és gazdasági lépéseket alkalmaz geopolitikai céljainak elérése érdekében.
Joseph Nye, a fogalom megalkotója a soft power három fő összetevőjét azonosította: a kultúrát, a politikai értékeket és a külpolitikát, amik elég vonzóvá tehetnek egy nemzetet, hogy a nemzeti érdekeik elérésére együttműködésre ösztönözzék a többi államot. Yan Xuetong, Kína egyik legbefolyásosabb geopolitikusa pedig a stratégiai hitelességről ír, miszerint egy állam, eleget téve az univerzális értékek követelményének, az általa képviselt példával, modellel nyeri el a nemzetközi közösség elismerését és támogatását.
Talán az angliai székhelyű Brand Finance által idén ötödik alkalommal kiadott Global Soft Power Index ad legátfogóbb képet a soft powerre vonatkozó nemzetközi versenyről. Az index nyolc tényező alapján méri és rangsorolja a világ valamennyi államának teljesítményét, ezek az üzlet és kereskedelem, a nemzetközi kapcsolatok, a kormányzás, a fenntartható jövő, az oktatás és tudományos kutatás, a média és kommunikáció, a kultúra és örökség, valamint az emberek és értékek.
Az elmúlt két évszázad hatalmi viszonyait meghatározó erők állnak az élen: a 19. századi, birodalmi örökségének is köszönhetően az Egyesült Királyság a második helyet érte el, míg a 20. századi szuperhatalom, az USA továbbra is az első helyen áll. A sárkány évében mögéjük zárkózott fel harmadikként Kína, amely egy év alatt a leggyorsabb növekedést mutatta a soft power terén is, emellett kiemelkedő eredményeket ért el elsősorban az üzletet és kereskedelmet illetően. Megállapítható, hogy a világgazdasági válságsorozatok és geopolitikai kihívások, vagyis a globális polikrízis idején az erős és stabil gazdaság az egyik legfontosabb tényezője lett a nemzetközi befolyásnak és hírnévnek. Kína kiváló eredményt ért el továbbá az oktatás és tudományos kutatás témakörében – a technológiai átmenetben az innováció és az innovációs képesség nélkülözhetetlen a versenyképességhez, mindennek alapja pedig tehetségek gondozása.
Míg az elmúlt évben a legnagyobb ugrást Kína érte el, addig az elmúlt öt évben a legnagyobb fejlődésen a közel-keleti országok mentek át, elsősorban az Egyesült Arab Emírségek, amely – jövőorientált, technológiai és pénzügyi központként határozva meg magát –, a tizedik helyet szerezte meg. Szingapúr is bekerült az első tízbe, köszönhetően a megingathatatlan politikai stabilitásnak, fejlett digitális ökoszisztémának, világszínvonalú oktatásnak, egészségügynek és közlekedésnek.
Geopolitika által uralt korunk egyre turbulensebb és kiszámíthatatlanabb viszonyai közt a sorra kirobbanó fegyveres konfliktusok azt mutatják, hogy a katonai erő továbbra is meghatározó a nemzetközi kapcsolatokban. Ahogy azonban a komplex rendszerek egyre összetettebb megközelítést kívánnak meg a gazdaság, a kereskedelem, a technológia és a fenntarthatóság terén, a geopolitikában is egy komplexebb, összetett stratégia mentén alkalmazott okos erőre van szükség. Ez az okos erő az adott állam versenyképességi lehetőségeire épít. Mindenekelőtt a stabil és erős gazdaságon alapul, innovatívan alkalmazza és fejleszti a soft tényezőket, kezdve a tehetségek ösztönzésén, az oktatáson át egészen a jövőorientált üzleti és technológiai ökoszisztéma kiépítéséig és a fenntarthatósági lépésekig. Az igazi erő azonban mégis a párbeszédben és az együttműködésben rejlik.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!