A történelmi csúcson megszületett a globális Dél. Fotó: AFP_Photo12_Ann Ronan Picture Library
Szakáli Máté
01/04/2025 22:00
A bandungi konferencia utólag egyértelműen mérföldkőnek minősíthető a dekolonizáció és a harmadik világ története, a szuverén államiság mint politikai közösség világméretűvé válása, valamint a globális Dél államai együttműködésének evolúciója tekintetében. Az első nagyszabású ázsiai–afrikai konferencia egyúttal ideológiai, diplomáciai és gazdasági gyújtópontot, mintát és katalizátort is jelentett az El Nem Kötelezettek Mozgalma (NAM) megalapításához és a multipolaritás iránti nemzetállami érdekek nyílt megjelenítéséhez és képviseletéhez a nemzetközi térben. A részt vevő államok és a Mozgalom tagjainak évfordulós megemlékezései ennélfogva megalapozottan szerveződhetnek a konferencia szellemiségének és örökségének jelentősége köré.
A bandungi szellem és a konferencia öröksége
A bandungi konferencia egyik legfontosabb eredménye a pánafrikanizmus és a pánázsianizmus előmozdítása volt, amely a korábban gyarmati sorban lévő országok közötti szolidaritást és kooperációt a résztvevők közös alapelvei és eszméi, azaz a bandungi szellem jegyében ösztönözte. Az itt lefektetett alapelvek az állami szuverenitás tiszteletét, az erőszakmentességet, a be nem avatkozást, az egyenlőséget és a békés együttélést hangsúlyozták, amelynek következetes érték- és érdekképviseletével a résztvevő államok a II. világháború utáni világrend eszményeinek és intézményeinek társalkotóivá léptek elő.
Politikai szempontból a konferencia erősítette meg a globális Dél legitimációját és diplomáciai kapcsolatait, lehetővé téve az országok számára, hogy közösen lépjenek fel a dekolonizáció ellen, az önrendelkezés és a nemzetközi intézmények reformja mellett. A találkozó bátorította az afrikai nemzeteket függetlenségi törekvéseikben, amelyek a következő évtizedekben a gyarmati uralom összeomlásához vezettek.
A bandungi gazdasági viták a korábbi gyarmati hatalmaktól való függőség csökkentésére, valamint az afrikai és ázsiai országok közötti kereskedelem, beruházások és technológiai csere előmozdítására összpontosultak. Bár a gazdasági együttműködés kezdetben korlátozott maradt, a bandungi szellem később olyan kezdeményezésekre hatott, mint az 1970-es évek Új Gazdasági Világrendje (NIEO), valamint napjainkban az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI), az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet (AfCFTA) és a regionális kereskedelmi megállapodások bővülése (például az ASEAN szabadkereskedelmi övezet kialakítása). A konferencia öröksége tovább él a fejlődő országok gazdasági önellátásra és fenntartható fejlődésre irányuló kortárs törekvéseiben is.
Geopolitikai szempontból Bandung jelentette a globális Dél független tényezőként való megjelenését a világpolitikában. Kihívást intézett a hidegháborús bipoláris rend ellen, és egy harmadik utat képviselt, amely elutasította mind a nyugati, mind a szovjet dominanciát. A konferencia megerősítette az afroázsiai egységet, amely immár szélesebb kormányközi együttműködések, például a G77 és a BRICS formájában is megnyilvánul.
„A nemzetek bizalmatlanság és félelem nélkül, egymás iránti bizalommal és jóakarattal, türelemmel és békében éljenek egymás mellett, mint jó szomszédok, és lépjenek baráti együttműködésre a következő elvek alapján:
A bandungi szellem ma is befolyásoló szerepet játszik a globális kormányzás reformjáról, az éghajlatvédelemről, a nemzetközi jogról és a méltányos kereskedelmi és pénzügyi megállapodásokról szóló vitákban, megerősítve a kiegyensúlyozott és befogadó világrend iránti igényt, párhuzamosan a globális Dél államainak egyre határozottabb szerepvállalásával a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatok alakításában. Bandung eredményei és tanulságai ennélfogva hivatkozási alapként és előzményként szolgálnak a nemzetközi kormányzás diverzifikálására és a fejlődő országok méltányosabb képviseletének előmozdítására irányuló erőfeszítésekhez az ENSZ kereteiben és azon kívül is.
Miért ünnepeljük Bandungot?
A konferencia 70. évfordulójának megünneplése mindazonáltal a megemlékezés mellett több célt is szolgál.
A bandungi alapelvek megerősítése: Bandung elvei ma is relevánsak a globális egyenlőtlenségek, a neokolonializmus és a geopolitikai konfliktusok napi szintű kezelésében.
A globális Dél együttműködésének erősítése: az évforduló rávilágít a fejlődő országok közötti összehangoltabb gazdasági és politikai együttműködés szükségességére és megvalósíthatóságára.
A multipoláris világrend támogatása: Bandung öröksége ma is irányt mutat az igazságosabb világrend kialakítását szorgalmazó állami törekvések alkalmazására.
Inspiráció a jövő generációinak: az évforduló lehetőséget ad arra, hogy a fiatalabb vezetői és választói generációk megismerjék a posztkoloniális országok küzdelmeit és törekvéseit.
A bandungi szellem sosem csak a múltról és a múltnak szólt; kihívás a jelen számára és tervezet a jövőre nézve. Egy, az egyenlőtlenség új formáival, a gyarmatosítás új módjaival és a hatalmi hierarchiák változásaival küzdő világunkban a szuverenitás, a szolidaritás és az igazságosság követelése nem kevésbé sürgető, mint hetven évvel ezelőtt volt. A kérdés csak az, hogy a mai kor vezetői felnőnek-e a feladathoz.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!