Fotó: iStock
Csizmadia Norbert
16/12/2025 22:05
A múlt század közepe óta Földünk 24 kulcsfontosságú természeti és társadalmi indikátora robbanásszerű növekedésnek indult, 50 év alatt a népességszám megháromszorozódott, és az ember vált a legfőbb bolygóformáló erővé. A tudomány ezt az új korszakot az „antropocén” névvel illette. Az egyensúly felbomlott, bolygónk ökológiai rendszerének kilenc kritikus „billenési pontjából” négyet már átlépett, és ez a folyamat az egész emberiség jövőjét fenyegeti, ezért új gondolkodásra van szükségünk. Ez az antropocén fordulópont, amelynek hosszú távon a békére és a fenntarthatóságra kell építenie.
Új világkép a konfliktusok korában
A béke geopolitikája gyökeresen eltér a klasszikus, hatalmi logikájú geopolitikától. Nem a versengés, hanem az élet szolgálatán alapul. Ez az új megközelítés felismeri, hogy a természet nem csupán erőforrás, hanem partnerség; az ökológiai stabilitás pedig a biztonság új definíciója. Ebben az új világképben a kulturális diplomácia felváltja az erő diplomáciáját. A kultúra, a művészet, a tudomány és a hit integrációja alkotja a szellemi szuverenitás alapját. A 21. században a tudás- és kulturális tőke lesz a legfontosabb geopolitikai tényező, hiszen a szellemi befolyás tartósabb, mint bármely katonai erő.
A földrajzi helyek DNS-e
Hogyan határozhatjuk meg a földrajzi helyek DNS-ét? Mi a különböző városok és országok DNS-struktúrája? Négy alapkomponensből határozható meg és épül fel: természeti, társadalmi, gazdasági, valamint a technológiai-infrastrukturális erőforrásokból. Ezek együttese határozza meg egy térség (ország/régió/város) életképességét és jövőképességét. A Kárpát-medence DNS-e különleges: természeti gazdagsága, vízrajzi és energetikai központi szerepe, valamint gazdag kultúrája révén Európa egyik legstabilabb és hosszú távú életképesség szempontjából is kiemelt térsége. Ebből a négy alkomponensből felépülő „geokód” pedig kijelöli a magyar nemzet jövőbeli küldetését is, amely életközpontú, és feladata, hogy összekapcsolja a széttöredezett világot. A Kárpát-medence természetes híd kelet és nyugat, észak és dél között. Magyarország nem ütközőzóna, hanem kapu és híd: a szintézis, a konnektivitás központja. A magyar küldetés pedig nem katonai, hanem szellemi természetű. A tudomány, az oktatás, az élettudomány, a művészet és a zenei örökség révén Magyarország a kreatív tudás egyik globális központjává válhat. A magyar nyelv különleges szerkezete és képalkotó ereje pedig nemcsak kulturális érték, hanem tudati technológia, egyben az életelv hordozója, amely új gondolkodási mintákhoz vezethet.
A magyar nagystratégia képletként is leírható, amelynek nevezőjében a család és a munka áll, a számlálóban pedig a természet-kultúra-jövőképesség hármasa szerepel, azaz a természeti és kulturális erőforrásaink védelme, megőrzése és adaptálása, valamint a jövőképesség, ami a tehetség, a tudás, a technológia és a tőke fúzióját jelenti.
A kapcsolatok kora
A 20. század a határok geopolitikájának évszázada volt; a 21. század a kapcsolatoké. A konnektivitás válik a geopolitika új kulcsfogalmává: „aki összekapcsol, az nyer.” Magyarország stratégiai célja, hogy szuverenitásának megőrzése mellett hidakat építsen minden irányba, politikai, gazdasági, tudományos és kulturális síkon egyaránt. Ez a konnektivitás kiterjed az energetikai hálózatokra, a vasúti és légi korridorokra, valamint a tudás- és kulturális hálózatokra is. Ebben a modellben pedig Magyarország nem periféria, hanem központ, és nemcsak Európa, de Eurázsia fontos csomópontja is.
A türkiz zónák és az élet geopolitikája
A jövő nem a versenyképesség, hanem az életképesség kora. Ahogyan Földünk kék zónái a hosszú élet oázisai, a zöld zónák pedig a biológiai sokszínűség terei, úgy a türkiz zónák az élet és a kultúra szintézisét jelentik. Ezek a térségek az ökológiai tudatosságot, a kreativitást és az innovációt egyesítik – az „élet laboratóriumaivá” válnak. A Kárpát-medence adottságai alapján ideális tere a türkiz zónák hálózatának: olyan életközpontú régiók szövetségének, ahol a természet, a kultúra és a technológia harmóniában működik.
Történelmi tapasztalataink – túlélés, újjáépülés, megújulás – mind arra tanítanak, hogy a béke nem gyengeség, hanem stratégia. Magyarország küldetése, hogy a konfliktusok között hidat képezzen, és a világban egy új, életközpontú geopolitikai szemléletet mutasson. Ez egyben pedig egy új „geo-civilizáció” hajnala: is, amelynek legfontosabb iránya a béke geopolitikája, amely az életközpontúság, a fenntarthatóság és a szellemi szuverenitás hármas egységére épít. Magyarország ebben a folyamatban nem követő, hanem kezdeményező szerepet tölt be: híd a múlt és jövő, kelet és nyugat, ember és természet között. A magyar üzenet pedig az, hogy az élet oldalára kell állni, és megmutatni a világnak, hogy a béke a legnagyobb erő.
A szerző geográfus.
