Fotó: AFP/Yomiuri Masamine Kawaguchi
Bácsi Attila-Ladics Máté
06/08/2024 22:00
A BRICS súlyát mutatja, hogy az országainak összesített, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je mára már felülmúlja a G7 országokét – jelenleg mindkét tömb megközelítőleg a globális össztermék harmadáért felel.
A csoport tíz országa együtt
a globális GDP negyedéért,
a világkereskedelem kétötödéért,
a világ népességének közel feléért felel.
A kibővült BRICS, Szaúd-Arábia hivatalos csatlakozása esetén
a világ földgáztermelésének mintegy 32 százalékát,
a nyersolajtermelésnek pedig 43 százalékát adja.
Az eredeti négy tagállam
a ritkaföldfém-ásványok globális készleteinek 73 százalékával rendelkezik,
a fizetőképes keresletet megteremtő globális középosztály 59 százalékának pedig Kína, India, Brazília és Egyiptom ad majd otthont.
A BRICS erőssége és legegyértelműbb előnye a G7-tel szemben a gazdasági növekedésének üteme. A BRICS-tagállamok átlagos éves GDP-növekedése, bár lecsillapodott és három százalék körül áll, még így is messze felülmúlja a nyugati nagyhatalmakét, melyek várhatóan jóval kisebb arányban járulnak majd hozzá a világgazdaság növekedéséhez. Más mutatók terén azonban a BRICS továbbra is jelentős lemaradásban van a G7-ektől. Nominális és egy főre vetített GDP-ben is még magasan a G7-ek vezetnek, valamint a be- és kiáramló külföldi működőtőke (FDI) értékeiben is jelentős fölénye van a világ leggazdagabb demokráciáinak, ugyanis a BRICS csupán a globálisan külföldre kiáramló tőke hét százalékát biztosítja.
A BRICS mint nagy- és középhatalmakat összekötő csoport valódi előnye abban rejlik a G7-hez képest, hogy utóbbival ellentétben nem csak egy fórum, hanem valós szervezet is áll mögötte, ami leegyszerűsíti a közös döntések implementációját. Legnagyobb előre lépései a fejlesztésfinanszírozásban történtek. A szervezet országaihoz köthető Új Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bank 2023-ig mintegy 71 milliárd dollárnyi hitelt szolgáltatott főként a csoporton belül az infrastruktúra, valamint a zöld technológiák és az egészségügy fejlesztésére.
Habár a szervezet erőteljesen tör előre, felzárkózását és céljait saját belső kihívásai hátráltatják: a jóval homogénebb G7-tel ellentétben a BRICS-tagországok kultúrája, politikája, gazdasága és intézményrendszere rendkívül szerteágazó, ami megnehezítheti az egységes fellépést. Több BRICS-tag egymás geopolitikai riválisa is, és a helyzet csak súlyosbodott a bővítéssel: ilyen ellentét van Kína és India, valamint Szaúd-Arábia és Irán között. Irán befogadásával a BRICS még inkább nyugatellenessé válhat, felerősítve Oroszország és Kína már eleve erős befolyását a csoporton belül. Ez kellemetlen szituációt teremthet a semlegesebb, „ingapolitikát” folytató államok, mint például India és Brazília számára, amelyek bár nyíltan a saját útjukat járják, igyekeznek a Nyugattal is baráti kapcsolatokat ápolni.
Mindent összevetve a BRICS csoportról elmondhatjuk, hogy a számos kihívása ellenére kezd felnőni a feladatához, amit jól példáz az is, hogy egyre több, a nyugati intézményekből kiábránduló ország aktívan érdeklődik iránta.
A szerzők a Makronóm Intézet elemzői.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. augusztusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
