A drónverseny jövője Ázsiában dől el
„The future’s in the air”, vagyis ajövő a levegőben van – szokták mondani, és ez a drónokra különösen igaz. Az elmúlt évtizedben ezek a pilóta nélküli repülő eszközök a játékok kategóriájából stratégiai jelentőségű technológiává nőtték ki magukat. A technológiakatonai alkalmazása Ukrajnában új dimenziót hozott, amelyet azonban az egész világ árgus szemekkel figyel. Az ágazatban élénk verseny dúl, melyben Kína már most vezető szerepben van.
A drónverseny jövője Ázsiában dől el
Tükör

A drónverseny jövője Ázsiában dől el

Fotó: iStock
Karl Mátyás Gracián 15/01/2025 22:00

„The future’s in the air”, vagyis ajövő a levegőben van – szokták mondani, és ez a drónokra különösen igaz. Az elmúlt évtizedben ezek a pilóta nélküli repülő eszközök a játékok kategóriájából stratégiai jelentőségű technológiává nőtték ki magukat. A technológiakatonai alkalmazása Ukrajnában új dimenziót hozott, amelyet azonban az egész világ árgus szemekkel figyel. Az ágazatban élénk verseny dúl, melyben Kína már most vezető szerepben van.

A globális drónpiac az elmúlt években elképesztő növekedésen ment keresztül mind a kereskedelmi, mind a katonai szektorban. A tavalyi évre a kereskedelmi drónpiac értékét közel 30 milliárd dollárra becsülik, de 2033-ra várhatóan a mostani érték több mint háromszorosát is eléri. A katonai drónok piaca szintén dinamikusan bővül: a 2024-re becsült 16 milliárd dolláros forgalom 2032-re megközelíti az 50 milliárd dollárt.

A globális drónpiac az elmúlt években elképesztő növekedésen ment keresztül mind a kereskedelmi, mind a katonai szektorban. Az idei évre a kereskedelmi drónpiac értékét közel 30 milliárd dollárra becsülik, de 2033-ra várhatóan a mostani érték több mint háromszorosát is eléri. A katonai drónok piaca szintén dinamikusan bővül: a 2024-re becsült 16 milliárd dolláros forgalom 2032-re megközelíti az 50 milliárd dollárt.
Bár a pilóta nélküli katonai felderítő eszközök használata már évtizedek óta megszokott, azok szerepe a modern hadviselésben egyre fontosabbá válik. Az első drónokat a hidegháború idején alkalmazták, és azóta a technológia széles körben elérhetővé vált. Ma már 39 ország rendelkezik fejlett katonai drónokkal, de az Egyesült Államok és Törökország a két domináns szereplő. Utóbbi ráadásul nemcsak a drónok számában emelkedik ki, hanem azok minőségében és költséghatékonyságában is: a török Bayraktar TB2 típusú drónokat Ukrajna is alkalmazza az orosz-ukrán konfliktusban. Eközben Kína komoly kihívóként jelenik meg, hiszen legfejlettebb drónjainak teljesítménye, mint amilyen a Chengdu GJ-2, már felveszi a versenyt a csúcstechnológiás amerikai MQ-9 Reaperekkel is.
Az ukrajnai háború egy másik, új dimenziót is hozott a drónhadviselésbe, hiszen a konfliktus során mégsem a katonai, hanem a kereskedelmi drónok, különösen az FPV (first-person view, azaz élő adást közvetítő, kamerás nézetű) típusok váltak kulcsfontosságú fegyverekké. Ezek az apró és olcsó drónok rendkívül hatékonyak rövid távon, mivel a hagyományos harci gépekhez képest kisebb és rugalmasabb eszközként működnek, miközben könnyebben képesek átjutni a sűrű légvédelmi rendszereken. Az FPV drónokat jellemzően robbanóanyagokkal szerelik fel, és néhány kilométerről irányítják őket. Áruk mindössze 500-1000 dollár, miközben képesek millió dolláros értékű harckocsikat is megsemmisíteni. Emellett ráadásul a felderítésből származó információkkal akár a tízszeresére is növelhetik a tüzérség hatékonyságát.

Török Bayraktar TB2 típusú drónnal ismerkednek a látogatók az 5. Azerbajdzsáni Nemzetközi Védelmi Kiállításon (ADEX 2024) Bakuban FOTÓ: AFP / ANADOLU / RESUL REHIMOV
Az FPV drónok költséghatékonysága és pusztító ereje lehetővé teszi, hogy tömegesen gyártsák és használják őket. Az ukrán frontvonalon az egyik legismertebb FPV drón a kínai DJI által gyártott Mavic, melynek előnye kompaktságában, könnyű szállíthatóságában, megbízhatóságában és sokoldalú felhasználhatóságában rejlik. Ezek a tulajdonságok nemcsak az ukrán frontvonalon teszik népszerűvé a Mavicet, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy DJI mára a világ legnagyobb dróngyártója lett, és a kereskedelmi drónpiac több mint 54 százalékát uralja. A DJI és más hasonló gyártóknak köszönhetően a drónpiacot Kína dominálja, 2022-ben a világ drónexportjának közel 65 százalékáért felelt.
Eközben a legnagyobb drónimportőr az Egyesült Államok, beszerzéseinek értéke 2022-ben elérte a 300 millió dollárt. Kína tehát nemcsak a drónok gyártásában, hanem azok exportjában is élen jár. Peking már most olyan értékláncokat és kutatási kapacitásokat épített ki, amelyek révén jelentős előnyre tett szert, mindezt pedig a nyugati országok nehezen fogják tudni behozni. A kínai drónok mára megkerülhetetlen szereplőivé váltak mind a kereskedelmi, mind a katonai szektornak. A McKinsey tanácsadó cég szerint a dróntechnológia a jövő egyik meghatározó, világgazdaságot formáló „technológiai arénájává” válik, amelynek stratégiai jelentősége egyre csak növekszik. Nem csak a jövő hadviselése, de a személy- és áruszállítás, valamint a megfigyelés is a szorosan össze fog fonódni a dróntechnológia fejlődésével, és ebben a versenyben Kína már most jelentős lépéselőnyben van.

A szerző a Makronóm Intézet elemzője.


Ez a cikk az Eurázsia 2025januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások