Dino Patti Djalal (Fotó: Holla Dániel/MCC)
Eurázsia
17/09/2024 15:36
A MCC konferenciáján bemutatták az indonéz gazdaságban az elmúlt tíz évben végbement meghatározó gazdasági, társadalmi és politikai eseményeket; valamint értékelték a délkelet-ázsiai ország gazdaságában történt változásokat. Elhangzott, hogy a térség legnagyobb gazdaságaként Indonézia az 1990-es évek végi ázsiai pénzügyi válság leküzdése óta globális szinten meghatározó gazdasági növekedésre volt képes. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük azt a jövőképet, melyet Indonézia az elmúlt bő egy évtized során vázolt fel. E jövőkép célja ugyanis az ország gazdaságának, humántőkéjének és versenyképességének a globális piacon történő megerősítése volt.
Dino Patti Djalal, a Foreign Policy Community of Indonesia alapítója beszédében hangsúlyozta a többpólusú világrend fontosságát. Mint a szakember fogalmazott: ez az alapja számos együttműködési lehetőségnek. Az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Külgazdasági Műhelye által szervezett eseményen olyan kérdésekre is keresték a választ a hazai és nemzetközi tudományos és gazdasági élet kiemelkedő szakértői, mint például, hogy valóban Indonézia a jövő gazdasági óriása Délkelet-Ázsiában és képes lehet-e az ország arra, hogy felzárkózzon a Nyugathoz és Kínához?
A.H. Dimas Wahab, Indonézia rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete elmondta, hogy tavaly több MCC-s kutató is országukba látogatott, ezzel is erősítve a két ország egyre aktívabb együttműködését.
Az Indonézia és az ASEAN kapcsolatáról szóló panelbeszélgetésben Reza A. Maulana, a PT. Digivla Indonesia elnök-igazgatója, Muhadi Sugiono, az Universitas Gadjah Mada adjunktusa, Eric Hendriks, a Danube Institute kutatója, valamint Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa vettek részt.
Klemensits Péter felidézte, hogy habár az indonéz kormány a kezdetektől gazdasági értelemben is fontosnak tartotta a vezető szerepet betölteni a szervezeten belül, mindezt úgy próbálja megvalósítani, hogy ne vívja ki a szomszédai ellenszenvét. „Vagyis, ha kell inkább a háttérből irányítson, de ne legyen tolakodó az indonéz befolyás” – magyarázta. A kutató szerint az informális jelleg nagyban megkönnyíti a délkelet-ázsiai szövetség működését, egyik tagállamnak sem célja az Európai Unióhoz hasonló, formális elemekre épülő ASEAN létrehozása. Klemensits Péter szerint a délkelet-ázsiai kulturális identitás kapcsán fontos kiemelni, hogy Thaiföld kivételével mindegyik ország európai gyarmat volt, ezért a függetlenségükhöz ma is ragaszkodnak, ami egyébként az ASEAN-integráció jövőbeli irányait is behatárolja.
