Fotó:
Csizmadia Norbert
02/07/2024 22:00
Új művészet
A téma, ami 120 évvel ezelőtt a festő ecsetvonásait vezette, az mára az adat lett. Általa egy új művészeti mozgalom indult el, amely az adatokra épülve a dataizmus nevet viseli. A dataizmus, az adatvezérelt vizualizáció és művészet számomra egy személyes történet is, mert egy közös ebéd alkalmával született meg az elnevezés, amikor Barabási Albert László mesélte, hogy keres egy nevet. Akkor ugrott be számomra a dataizmus, mint új művészet.
A dataizmus egyik legnagyszerűbb alkotása évekkel korábban született. Barabási Albert Lászlót a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature kreatív igazgatója felkérte, hogy készítse el a lap százötven éves jubileumi számának borítóját. A különleges borító a Nature magazinban megjelent 88 000 tanulmány és cikk egymáshoz való kapcsolódásait mutatja meg. A tudományágak egyre jobban összekapcsolódnak, és ez, új fúzióként egy egész új úthálózat kialakulását eredményezi.
Ha Leonardo ma élne, ugyanazok az ösztönök és kíváncsiság hajtaná, amelyek az anatómia felé terelték, azaz elkerülhetetlenül adatkutatóvá tennék. S ahogy Barabási fogalmaz „valójában a ma láthatót formáló rejtett architektúrák már nem izmokból és idegekből állnak, hanem adatokból és hálózatokból.
Hálózatok földrajzi mintázatai
Hálózatokkal találkozunk a földrajzban is. A modern élet elképzelhetetlen hálózatok nélkül. Amíg a természetben megtalálható hálózatok organikusan fejlődnek és szinte észrevétlenül, önmaguktól működnek, az ember alkotta hálózatokat nekünk kell megterveznünk és működőképessé tennünk. Minél jobban megértjük a hálózatokat, annál inkább tudunk a céljainkat támogató, hatékony struktúrákat létrehozni. Hiszen a hálózatok olyan csomópontok halmazából állnak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz. A csomópontok és a közöttük lévő kapcsolatok sokfélék lehetnek, ezért a hálózatok is rendkívül változatosak. Mindez rávilágít a hálózatokban található középpontok (vagy csomópontok, HUB-ok) és kapcsolataik jelentőségére. A hálózati csomópontok összekapcsolása a konnektivitás. Ahogy Parag Khanna fogalmaz, a versenyképes összekapcsoltság korszakunk legfontosabb geopolitikai mozgatórugója. Az összekapcsoltság új világ paradigmává vált, és az eddigi térképeink kibővíthetőek a távvezetékek, az autópályák, a vasúti hálózatok, az internetkábelek, a repülőgépútvonalak jelzéseivel, azaz a globális hálózatok szimbólumaival.
Geofúzió: fúziók és hálózatok kora – konnektivitás, komplexitás és fenntarthatóság
A földrajzi helyek hálózata és fúziója, azaz a „geofúzió” egyszerre jelenti a földrajz szintézisét, egyszerre hoz létre újat a földrajzban a gazdaságpolitika, a közgazdaságtan, a technológia, a design és vizualizáció egyszerre történő használatával. A geofúzió által született térképek a legkülönfélébb területek összekapcsolásával alkotnak egy új látásmódot, láthatóvá téve az összefüggéseket és a rejtett mintázatokat.
Megjelennek a konnektivitási tényezők és az infrastrukturális és tudáshálózatok, amelyek földrajzi csomó pontokban, azaz HUB-okban, a geopolitikai szerkezetek re épülve, globális csomópontokat, új típusú értelmezési módot határoznak meg. A geofúzió tehát a hálózatok geopolitikája és a geopolitika hálózata is egyben.
Geofusion: The Power of Geography and Mapping of the 21st Century című könyvemhez pedig Barabási Albert László az alábbi gondolatokat írta: „ma a hálózatok rajzolják meg a tereink jelentőségét, és ezek által érthetjük meg a különböző változásokat. A geofúzió pedig megmutatja nekünk, hogyan kell gondolkodni a távolság és a tér szerepéről, amely ugyanúgy fontos.”
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!