Forrás: Shutterstock
Csizmadia Norbert
23/05/2023 08:00
A térképek segítségével megértjük az összefüggéseket, a viszonyokat, a világot, sőt formálni is tudjuk ezáltal. A térképek olyanok, mint a szemüveg, azonban mára egyre több szemüvegre van szükségünk, hogy megértsük a világunk egyre komplexebb összefüggéseit. Könyveim (Geopillanat, Geofúzió és Geovízió: Fenntarthatóság és Eurázsia) legfontosabb célja, hogy a térképek segítségével megértsük a világban zajló folyamatokat. De milyen is ma ez az összetett, dinamikus, összekapcsolt világ?
Sokat halljuk azt a kifejezést, hogy új világrendben élünk. Ez az átmenet és változás mindig sok kihívást tartogat a számunkra. Egy ötszáz éves atlanti korszakot egy új eurázsiai korszak követ. A covid felerősítette és mindennapossá tette azokat a megatrendeket, amelyek elkezdődtek korában: a digitalizációt, az automatizációt, a mesterséges intelligenciát és a regionális együttműködéseket, ezenkívül felértékelte az egészség, a biztonság és a fenntarthatóság kérdéskörét.
Világunk 2013-tól átalakulófélben van. Egyrészről a technológiai robbanással egy új digitális világrend kezd kialakulni, ahol a hálózatoknak és fúzióknak egyre fontosabb szerepe lesz, hiszen 2013. volt az első év, amikor a világ legnagyobb vállalatai immár a technológiai cégek lettek. Ugyanezen év szeptemberében indult el az Övezet és Út kezdeményezés (BRI), amelynek célja, hogy összekapcsolja Ázsia legkeletibb pontját Európa legnyugatibb pontjával, azaz az összekapcsoltságra, és a békés együttműködésre helyezze a hangsúlyt. Mi földrajzból Európát mindig elkülönítettük Ázsiától, pedig ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy a legnagyobb egybefüggő szárazföldi kontinens.
A 2021-ben megjelent Geofúzió című könyvem 21 pontban foglalta össze a 21. század legfontosabb kihívásait. Olyan megállapításokkal, mint hogy egy új reneszánsz korban élünk – ahogy akkor a városállamoknak, ma a globális városoknak, mint huboknak, azaz központoknak kiemelt jelentősége lesz. Ahhoz, hogy megértsük a jövő mintázatait, a múltban kell azokat keresni: „az ősi lesz az új”. A zöld és technológiai újításokat a természetben és a kultúránkban kell keresni. Létrejöhet egy új geo-civilizáció jöhet létre, amelyben a földrajz összeköt.
Ha a korszakunk kulcsait keressük, akkor három plusz egy kulcsot vagy passwordöt, jelszót határozhatunk meg: ezek az összekapcsoltság (konnektivitás), a komplexitás, és a fenntarthatóság, mindez egy erősödő eurázsiai korszakban. Amennyiben ezeket a kulcsokat összekapcsoltuk, akkor a következőt kapjuk eredményként: összekapcsolt fenntarthatóság és komplex Eurázsia vagy fenntartható Eurázsia, ami egyben összekapcsolódik és komplexszé válik.
A világtérképen az is kirajzolódik, hogy a világ leginnovatívabb városai és országai egy tengelyen helyezkednek el (Izrael, Egyesült Arab Emirátusok, Szingapúr, Dél-Korea, és Kína globális központjai: Sencsen, Sanghaj, Csengtu-Csunking). Azt látjuk, hogy Eurázsia déli része tele van szigetekkel, félszigetekkel, amelyekhez az elérhetőséget vagy a vízi kereskedelem, vagy a légi kereskedelem biztosítja (azaz gyorsabb elérést eredményez). Ezeken a területeken a technológia, innováció, digitális megoldások, oktatási együttműködések, intellektuális kapcsolatok, és pénzügyi együttműködések dominálnak. Az északi területeken azonban főként infrastrukturális vonalak – vasútvonalak, autópályák, csővezetékek, gázvezetékek – kapcsolják össze a földrajzi csomópontokat.
Ha megnézzük a globális városok versenyképességét, ma már azt látjuk, hogy a legdinamikusabb központ Szingapúr, Sencsen, Sanghaj, Szöul, Tokió, Bangkok – mind Ázsia keleti részén találhatóak. Ezek mind kapuvárosok, amelyek egy globális kaputérség részei, így a jövő a kaputérségeké lesz, mint Délkelet-Ázsia ASEAN-országai, Szingapúr, Közép-Ázsia kaputérsége, Kelet-Közép-Európa országai. Ez az a korszak, amely lehetőséget biztosít, hogy a technológia és innováció segítségével a kis országok váljanak naggyá. A fenntarthatóság a legfontosabb paradigmává vált, és ahhoz, hogy a fenntarthatósági célokat teljesíteni tudjuk, össze kell kapcsolni ezeket.
Magyarorország jövőképe családalapú és munkaközpontú, és egyszerre épít a természet, kultúra és jövő hármasára, azaz a fenntarthatóságra, a kultúrára és a tudásra, valamint a jövőre, amely a technológia, a tehetség, a tőke, és a tudást metszéspontjában található.
A Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) 2021-ben elkészítette azt a 95 pontos vitairatot, amely egy hosszú távú, fenntartható, átfogó és egyben életközpontú eurázsiai korszak alapja lehet.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/II. számában jelent meg.