Grafika: Érsek-Csanádi Alexandra
Egeresi Zoltán
30/10/2023 07:00
Konfliktusok a Közel-Keleten. Több millió szíriai menekült beáramlása. Folyamatos terrorveszély az elmúlt bő évtizedben. Geopolitikai csatározás a nagyhatalmakkal. Mindezek tetejébe az orosz–ukrán háború. És a belpolitikai harcok: a küzdelem a Gülen-mozgalommal. A 2016-os puccskísérlet. Ezek a külső- és belső kihívások bármely ország számára komoly gondot jelentettek volna – Törökország sem volt kivétel.
Ennek pedig politikailag és gazdaságilag is meglettek a következményei: a külföldi, főleg nyugati tőke az utóbbi évekre óvatosabbá vált Törökországgal. Ráadásul a puccskísérlet után a nagy hitelminősítők is leminősítették az országot, ami igencsak kedvezőtlenül érintette az energiahordók behozatala miatt hagyományosan folyó fizetési mérleg hiánnyal küzdő államot. Ennek ellenére a koronavírus-járvány és a visszaeső turizmus közepette 2020-ban 1,9 százalékkal, 2021-ben 11 százalékkal, de még tavaly is 5,6 százalékkal bővült a gazdaság, messze megelőzve az uniós átlagot. A növekedés fenntartása viszont rendhagyó, a nemzetközi trendekre fittyet hányó, alacsony kamatpolitikát tett szükségessé, amit a vezetés akár a jegybankelnökök leváltásával is keresztül vert. Ennek ára 2022-ben rekord magas, 85 százalékon tetőző infláció lett. Igaz, adat Magyarországon csillagászatinak tűnik, az 1990-es években vagy a 2000-es évek legelején a török társadalom látott már hasonlót.
Hiába a magas infláció és a gyenge líra, a kormányzat még a 2023-as parlamenti- és államfőválasztások miatt sem hátrált meg. Ehelyett előre menekült: újabb beruházásokkal, fizetésemelésekkel igyekezett megnyerni a lakosságot. A recept bevált; Recep Tayyip Erdoğant újraválasztották. Az új kormány ezután már megkezdte a gazdasági finomhangolást, köztük számos személyi változás történt. Az államfő két minisztere kivételével mindenkit lecserélt a kabinetben, és ami gazdasági szempontból jelzésértékű, hogy visszahívta korábbi pénzügyminiszterét, továbbá a jegybank élére új ember került, aki már szabadabb kezet kapott.
A változás nem váratott sokat magára. Az új, nyugatiasabb monetáris vezetés június végétől ortodox eszközökhöz is nyúlt: a líra támogatására megemelték az irányadó kamatrátát: júniusban 8,5-ről 15 százalékra, majd júliusban 17,5 százalékra. Ezzel egy időben az államfő nagy nemzetközi turnéba kezdett, melynek keretében meglátogatta az Öböl-menti államokat. Nem is tért haza üres kézzel: számos megállapodást kötött, köztük az ország történetének egyik legnagyobb hadiipari megrendelését. A külföldi befektetők visszaszerzése Törökország első számú feladata lett. Nem hiába került be a Svédországgal folytatott NATO-csatlakozási tárgyalásokba az uniós tagság, továbbá az 1995-ben kötött vámunió modernizálásának igénye.
A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
