23/05/2023 08:00
„A nemzetközi helyzet fokozódik” – mondogatta Virág elvtárs a Tanú című filmben. „Csapásokat adunk és csapásokat kapunk. Az élet nem habostorta”.
A hidegháborús időkben született film idézetei tökéletesen jellemzik a hidegháború 2.0 időszakot, a világrendi átalakulást.
Maradva a filmes hasonlatoknál, a keleti és a nyugati világ slágerfilmjei is remekül megjósolták napjaink eseményeit:
Kínában örök sláger a „Három királyság” történelmi esemény. Történelmi leírások, regények, filmek és sorozatok, társas- és számítógépesjátékok születtek róla. De miről is van szó?
Kr. u. 220 és 280 között Kínában a Wei, a Shu és a Wu királyság folytatott véres harcokat, hogy a saját zászlaja alatt egyesíthessék a Kínai Birodalmat. A történelmi esemény a kínai geopolitikai stratégia tárháza.
A három királyság történetében a kezdetekben a Wei királyság Cao Cao vezetésével volt a legerősebb, Liu Bei a 400 évvel korábban uralkodó Liu Bang leszármazottjaként a Shu királysággal magának követelte a trónt, Sun Quan pedig nagyhírű apja árnyékában élve vezette a Wu királyságot a birodalom egyesítéséért.
A napjainkban zajló Washington–Peking–Moszkva nemzetközi háromszög és a történelmi esemény között számos hasonlóság figyelhető meg, az alábbi szereposztás szerint: az Egyesült Államok volt eddig az unipoláris hatalom hegemón uralkodója (Wei királyság), Kína egészen a 19. századig a világgazdaság 30 százalékát tette ki, erre hivatkozva a kínai reneszánsz elérése a célja, Oroszország pedig „apja”, a Szovjetunió árnyékában élve nagyhatalmiságra törekedik.
A három királyság története során különböző szövetkezések vannak, de végső soron a Shu (Kína) és a Wu (Oroszország) szövetkezik a legerősebb ellen.
A történet a Wei királyság győzelmével fejeződik be, de nem a királyi család vezetésével, hanem Cao Cao stratégájának uralma alatt.
George R. R. Martin fantasy regényciklusa, a Trónok harca első része 1996-ban jelent meg, majd a 2010-es években lett igazán nagy sláger. Azóta sorozat, különböző kártyajátékok és szerepjátékok születtek belőle.
A Rózsák háborúja történelmi esemény ihlette a könyvsorozatot, amelyben számos cselszövés, intrika, váratlan fordulat és geostratégiai lépés is olvasható. A történetben három család hadakozását követhetjük, miután a király vadászbalesetben meghalt. A Lannister-család a legerősebb az elhunyt királlyal kötött házasság révén. A Stark-családot sok sérelem érte a Lannister-családtól, de emellett feltűnnek a Targaryenek is, a korábbi királyi család leszármazottjai.
A napjainkban zajló Washington–Peking–Moszkva nemzetközi háromszög és a történet között számos hasonlóság figyelhető meg, az alábbi szereposztás szerint: a korábbi világrend felborulását (a király halálát) követően az Egyesült Államok továbbra is a legerősebb ország (Lannister-ház), Oroszországot sok sérelem érte az USA részéről – hidegháború, NATO-bővítés stb. – (Stark), és megjelent a porondon Kína, amely a 19. századig a világgazdaság 30 százalékát tette ki, s erre hivatkozva a „sárkány” a reneszánszát akarja élni (Targaryen). (A „Mások” pedig az infláció, gazdasági és energiaválságok, amelyek a falon kívülről jönnek át.)
A könyvsorozat még nem fejeződött be, izgatottan várjuk, hogy 13 év után lezáruljon az esemény. Meglehet, hogy a szerző is a 21. századi világrend átalakulásának végkifejletét várja, amelyből ihletet meríthet.
A jelenleg is zajló világrendi átalakulások számtalanszor lezajlottak a világtörténelemben, így a keleti és nyugati kultúrában is sok történelmi és fantasy regény örökítette meg a hasonló eseményeket. Ilyen például a korábbi Eurázsia magazin számokban már említett Thuküdidészi csapda is.
Ez is azt bizonyítja, hogy a világtörténelemben különböző ciklusok és mintázatok figyelhetők meg. Most már csak az a kérdés, hogy ki tanulmányozza/tanulmányozta átfogóbban ezeket a mintázatokat.
Hogy mivel zárul a jelenlegi felvonás? „To be continued”
Borítókép: AFP/Archives du 7eme Art/Photo12
Ez a cikk az Eurázsia 2023/II. számában jelent meg.