Fotó: AFP/Orlando Sierra
Veres Szabolcs
25/02/2025 08:00
A rendelet így szól: „Az Egyesült Államok külföldi fejlesztési támogatási programjaiért felelős valamennyi minisztérium és ügynökség vezetője haladéktalanul felfüggeszti a fejlesztési támogatási pénzeszközök új kötelezettségvállalásait és folyósítását külföldi országok és nem kormányzati végrehajtó szervezetek, nemzetközi szervezetek és vállalkozók részére, amíg az ilyen programok hatékonyságát és az Egyesült Államok külpolitikájával való összhangját a jelen utasítástól számított 90 napon belül elvégzett felülvizsgálatra nem kerül sor.” Ezt az utasítást követően Marco Rubio amerikai külügyminiszter utasította az összes amerikai diplomáciai és konzuli ügynökséget, hogy adjanak ki „munkabeszüntetési utasításokat” szinte minden aktív külföldi segélyprogramra vonatkozóan. Ez a lépés pedig komoly szerepet játszott az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) a régóta működő közép-ázsiai projektek finanszírozásában.
Közép-Ázsia és a USAID
Az USAID közép-ázsiai szerepvállalása az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása után kezdődött. Amint az újonnan függetlenné vált Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán megjelent, az USAID lépett a piacgazdaságra és a demokratikus kormányzási rendszerekre való átmenetük támogatására.
Az USAID kezdetben a humanitárius segítségnyújtásra és az azonnali gazdasági kihívások kezelésére összpontosított. Az idő múlásával az ügynökség szerepe a fejlesztési kezdeményezések szélesebb körét ölelte fel, beleértve a következőket: 1.) Gazdasági reformok és privatizáció, 2.) Demokratikus intézményépítés, 3.) Az egészségügyi rendszer fejlesztése, 4.) Oktatási szektor támogatása, 5.) Környezetvédelmi erőfeszítések.
Közép-Ázsiában a USAID nem csak a kormányokkal, hanem a magánszektorral is együttműködik a regionális piacok bővítése érdekében. Emellett az amerikai állami szerv közép-ázsiai tevékenységének fókuszában állnak még a regionális energetikai- és vízügyi együttműködések, valamint a szociális szolgáltatások támogatása. Ugyanakkor a USAID-nek Közép-Ázsiában úgynevezett „különleges”, hogy az amerikai csapatok afganisztáni kivonulását követően segítse Afganisztánnak a régióval történő kapcsolatainak a konszolidálását.
A USAID közép-ázsiai tevekénységét gyakran illetik „egy misszió négy országban” névvel, ugyanis az amerikai állami szerv Közép-Ázsia öt országában öt központi irodával négy országban van jelen. Ezek az irodák Asztanában, Dusanbéban, Asgabatban, Taskentben, valamint regionális irodaként Almatiban találhatóak meg. A szerv programjait Kirgizisztánban egy független USAID-misszió vezeti.
A majdnem teljes kivonulás Közép-Ázsiából?
Mivel a közép-ázsiai országok évtizedek óta kapnak amerikai támogatást, egyelőre úgy tűnik, hogy a USAID a finanszírozásának Közép-Ázsiai befagyasztása várhatóan elsősorban a regionális egyetemi ösztöndíjprogramokra, a vállalkozói kezdeményezésekre, a nemek közötti sokszínűséggel kapcsolatos projektekre és a különböző regionális környezetvédelmi projektekre lesz hatással.
Mindazonáltal a USAID 1992 óta finanszírozta a gazdasági diverzifikációra, az energetikára, a környezetvédelemre, az egészségügyre, valamint a média és a nem kormányzati szervezetek támogatására összpontosító projekteket is a régióban. Ugyanakkor a nem kormányzati szervezetek finanszírozása mellett az USAID együttműködött a helyi hozzá hasonló tevékenységet folytató szervekkel is, mint például Kazahsztán esetében a KazAID-del, a Kazahsztán külügyminisztériuma alá tartozó külföldi segélyezési ügynökségével.
Az USAID Közép-Ázsiában betöltött szerepe elsősorban a fenntartható fejlődés előmozdításától kezdve az egészségügyig, az oktatásig és a környezetvédelemig meghatározó volt a régióban. Ugyanakkor az amerikai szerv által újságírók, médiaszakemberek és nem kormányzati szervezetek egyaránt kaptak támogatásokat különböző projektekre. Míg egyes USAID által támogatott kezdeményezések a modernizációs törekvéseket, az egészségügyet és az oktatást támogatták, addig mások egyértelműen az amerikai külpolitikai érdekeit támogatták.
Hatalmi űr betöltése?
Az USAID kivonulása ellenére sokan úgy vélik, hogy az Egyesült Államok befolyása Közép-Ázsiában továbbra is fennmarad és Donald Trumpnak az amerikai állami szervvel kapcsolatban lépést inkább az amerikai érdekek ideiglenes „kiigazításának”, mint végleges felszámolásnak tekintik.
Közép-ázsiai hangok szerint az amerikai formális és informális beavatkozás a régió országainak belügyeibe a USAID „felszámolásával” nem fog megszűnni. Ugyanis amit most látunk, az a befolyás és a költségvetési források újraelosztása Washingtonban. Ennek oka elsősorban az, hogy USAID által finanszírozott hálózatok aktívan ellenezték – a kampányidőszak során is Trump-ellenes álláspontot foglaltak el – és később, amikor már minden jel szerint Donald Trump volt az esélyesebb elnökjelölt, akkor sem sikerült időben „átállniuk”. Másodsorban pedig minden intézmény, amelynek költségvetése ellenőrizetlen, előbb-utóbb hatástalanná válik, aminek a következménye, hogy az épp aktuális apparátust és annak haszonélvezőit leépítik, lecserélik.
Más elemzők szerint Trump döntése az USAID leépítéséről stratégiai előnyt adhat Közép-Ázsiában az Egyesült Államok geopolitikai riválisainak – azon a régión belül, amely 2024-ben amúgy is a nagyhatalmak középpontjában állt – más hatalmak fognak helyébe lépni, hogy betöltsék az űrt. Közép-Ázsiában ilyen lehet Kína, amely aktívan befektetett a régió gazdaságába és fejlesztési programjaiba. Ugyanis Kína gazdasági érdekei a térségben szerteágazóak. Kína célja, hogy a maga számára a legkedvezőbb feltételek mellett teljes hozzáférést kapjon Közép-Ázsia természeti erőforrásaihoz, valamint a regionális kereskedelmi, befektetési, közlekedési infrastruktúra fejlesztési piacokhoz.
Mivel Oroszország hagyományosan befolyási övezetének tekinti a régiót az amerikai érdekérvényesítő szervezetek közép-ázsiai „kivonulását követően” Moszkva vélhetően igyekszik megvédeni és megerősíteni pozícióit a térségben, elsősorban a szénhidrogén-ellátáshoz kapcsolódó szállítás és logisztika terén, valamint a közép-ázsiai országokkal való katonai és műszaki együttműködés fejlesztésével kapcsolatban. Ugyanakkor Oroszország, tekintettel növekvő ázsiai gazdasági elfordulárásra az európai országoktól Moszkva Közép-Ázsia stratégiája a régió fontossága miatt, részben betöltheti az amerikai érdekképviseleti hiányt soft power kezdeményezésekbe való befektetésekkel.
Ezen esetekben pedig Közép-Ázsiában a geopolitikai tájkép úgy alakulhatna, hogy Oroszország egyfajta biztonsági garanciavállalóként szolgál Közép-Ázsiában, míg Kína nagyobb mértékben biztosítja annak stabil gazdasági fejlődését biztosítaná.
Közép-Ázsiaára nézve pedig az a forgatókönyv, ami a USAID körül kialakult nagy valószínűséggel nem fogja követni a február eleji azerbajdzsáni eseményeket, amikor Baku az Trumpnak a USAID-el kapcsolatban meghozott döntésével kapcsolatban egyszerre tiltotta be az USAID-t és a Rossotrudnichestvo-t (oroszul: Россотрудничество), Oroszország nemzetközi humanitárius együttműködéssel foglalkozó állami ügynökségét a dél-kaukázusi országban, amiről az azerbajdzsáni külügyminisztérium hivatalosan értesítette mind Washingtont, mind Moszkvát.
Változó geopolitikai tájkép
Közép-Ázsiában a USAID által nyújtott támogatások három fő területre összpontosultak: a posztszovjet átmenet és a technológiai fejlesztés támogatása, az akut szociális problémák (vízellátás, egészségügy, oktatás) kezelése más szervezetekkel, például az UNDP-vel (United Nations Development Programme, ENSZ Fejlesztési Program) együttműködve, valamint a civil társadalommal való munka. Az utóbbi pont megvalósítása azonban mindig kétséges volt a régióban. A USAID által Közép-Ázsiában bevezetett szervezeti modelljei vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen működtek, és az NGO-k túlnyomó része életképtelennek bizonyult, és a finanszírozás megszűnése után csendben elhalt. Ennek az oka pedig a régióban nem a civil szervezetek és a civil társadalom „politizálásáról” szóltak, hanem arról, hogy az önszerveződés modelljei és elvei nem bizonyultak életképesnek régió egészének és az egyes országainak körülményei között. Miközben az USAID csökkenti a közép-ázsiai műveleteit, a régió változó geopolitikai tájjal néz szembe. Míg egyesek az ügynökség távozását pozitív lépésnek tekintik a nemzeti szuverenitás felé, mások arra figyelmeztetnek, hogy új szereplők – legyen az Kína, Oroszország vagy más globális vagy regionális szereplők például Törökország – elkerülhetetlenül be fognak lépni a régióba, hogy befolyást gyakoroljanak.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója