Fotó: AFP/Anadolu Angency/Fareed Kotb
Tárik Meszár
29/12/2023 22:25
A vörös-tengeri offenzívák kezdete
A támadások az Izrael-Hamász háború 2023. október 7-i kitörése után kezdődtek. A húszik kinyilvánították, hogy támogatják a Hamászt, és azt közölték, hogy minden Izraelbe tartó hajót célba vesznek addig, amíg ez utóbbiak nem hagynak fel a Gázai övezet ostromával. Azonban még nem világos, hogy a megtámadott hajók mindegyike valóban oda tartott.
A lázadó csoport novemberben lefoglalt egy izraeli teherhajót, majd több kereskedelmi hajót is drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadott meg. Válaszul az Egyesült Államok nemzetközi haditengerészeti műveletet indított a hajók védelmére, amihez az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Bahrein, Norvégia és Spanyolország is csatlakozott.
Azonban fontos megemlíteni, hogy Kína nem vesz részt a Vörös-tengeren áthaladó hajókat érő húszi támadások elleni Egyesült Államok által kezdeményezett erőfeszítésekben. Emiatt sokan azzal vádolták meg Kínát, hogy érdekelt a zűrzavar fenntartásában és az USA közel-keleti hegemóniájának csökkentésében, aminek ellentmond az a tény, hogy a szállítási zavarok okozta infláció a globális déli térséget is jelentősen érinti.
Washington sokkal inkább Iránt vádolja, hogy részt vesz a kereskedelmi hajók elleni műveletek tervezésében, habár ezzel kapcsolatban egyértelmű bizonyítékokkal nem tudtak előrukkolni. Az iráni érintettségről viszont annyi elmondható, hogy a húszik már korábban is többször kijelentették, hogy az iráni vezetésű „ellenállási tengely” részét képezik Izraellel, az Egyesült Államokkal és a tágabb Nyugattal szemben – a Hamász és a Hezbollah mellett.
A kalózok is akcióba lendültek
A szakértők az elmúlt években már többször is figyelmeztettek arra, hogy a térségbeli kalózkodás bármikor feléledhet. A szomáliai kalózokhoz köthető jelentős incidensek hat évig szüneteltek, azonban a múlt héten újfent a bűnözői csoportok aktivizálódásának lehetünk tanúi, mivel két kisebb hajó lefoglalására is sor került a Vörös-tengeren, ami tovább fokozta a zűrzavart a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalán. Néhány nappal ezelőtt a szomáliai kalózok motorcsónakokról Puntland (Puntföld) partjainál elfoglalták az MV Reun nevű, Máltán bejegyzett teherhajót, és túszul ejtették a legénység 18 tagját. A források szerint váltságdíj-tárgyalások folynak a hajó tulajdonosaival. Az ilyen jellegű támadások egyértelműen növelik a nemzetközi hajózási társaságokra nehezedő nyomást.
A globális ellátási lánc is érintett
A Vörös-tenger a nemzetközi kereskedelem egyik fő artériája. A globális kereskedelem mintegy 12%-a ezen útvonalon halad keresztül, amely több milliárd dollárnyi árut és a világ konténerszállításának mintegy 30%-át teszi ki. Számos nagy hajózási társaság – a 10 legnagyobb hajózási társaságból hét, köztük a Maersk és a BP – úgy döntött, hogy leállítja az e folyosón keresztül haladó áruszállítást. Egyes vállalatok új útvonalat használnak, amely dél felé halad, át az Indiai-óceánon, a dél-afrikai Jóreménység-fok körül, majd felfelé Afrika nyugati partjain. Ez akár két héttel is megnövelheti a szállítást, és több mint 1 millió dollárral növelheti a szállítási költségeket. Végső soron a többletidő és a többletkiadások megemelik a energiahordozók árait (például az olajét) és az áruk elérhetőségét. Ez utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy az IKEA például már jelezte, hogy egyes termékekből hiány léphet fel a közeljövőben.
Kik azok a húszik?
A húszik egy zaidi síita csoport. Ideológiájukról sokat elárul jelmondatuk: „Isten a leghatalmasabb, halál az Egyesült Államokra, halál Izraelre, átok a zsidókra és győzelem az iszlám számára”. Iránnal szövetségesek, anyagi és technikai támogatást kapnak a perzsa országtól, habár a Hezbollahtól eltérően, Irán kevésbé tudja irányítani a húszik döntéshozatalát. Esetükben a legfelsőbb vezetés ajtaja a szervezet legmagasabb rangú tagjain kívül mindenki előtt zárva van.
A húszi lázadók 2014 óta vívnak polgárháborút a jemeni kormány ellen, amelyet a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezette arab országok koalíciója támogat. Az ENSZ adatai szerint 2022 elejéig a háború 377 000 ember halálát okozta, és négymillió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására. A halálesetek 60%-át olyan közvetett hatások okozták, mint a tiszta ivóvíz hiánya, az éhínség és a betegségek, ami arra utal, hogy a harcokban közvetlenül 150 000 ember vesztette életét.
Ki támogatja a húszi lázadókat?
A húszi lázadók a libanoni síita fegyveres csoportot, a Hezbollahot mintázzák. Az amerikai kutatóintézet, a Combating Terrorism Center szerint a Hezbollah 2014 óta nyújt számukra kiterjedt katonai szakértelmet és kiképzést. Ahogy említettük, a húszik Iránt is szövetségesüknek tekintik, mert Szaúd-Arábia a közös ellenségük (habár a kínai közbenjárással létrejött szaúdi-iráni normalizálást követően javult e két utóbbi állam viszonya).
Iránt azzal gyanúsítják, hogy fegyverekkel látja el a húszi lázadókat, és az Egyesült Államok szerint az iráni hírszerzés mindent elkövet azért, hogy lehetővé tegyék a húszik számára a hajók megcélzását. „Tudjuk, hogy Irán jelentősen részt vett a kereskedelmi hajók elleni hadműveletek tervezésében a Vörös-tengeren” - mondta Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, aki szerint a perzsa ország anyagi támogatást nyújt és támogatja a húszik destabilizáló akcióit a régióban. Ezzel szemben Irán tagadja, hogy részt vett volna a húszik Vörös-tengeri támadásaiban.
Egy magas rangú iráni tiszt megölése a közel-keleti krízis súlyosbodásához vezethet?
Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) magas rangú parancsnokát, Raza Múszávit egy állítólag Izrael által Szíria területén végrehajtott légicsapásban ölték meg. Múszávi feladatai közé tartozott az Irán, Szíria és Libanon közötti logisztikai transzferek felügyelete, valamint az Iránból Szíriába irányuló pénzügyi tranzakciók kezelése, beleértve a Hezbollah tagjainak történő kifizetéseket is. Ez azonban valószínűleg korántsem fog komoly eszkalációhoz vezetni Irán és Izrael között. Izrael a közvetett konfrontációt választja, és várhatóan megtámadja az Iránhoz köthető célpontokat Szíriában és más helyeken, de kerülni fogják a közvetlen katonai műveleteket Iránon belül, hogy elkerüljék az eszkalációt. Irán pedig elképzelhető, hogy izraelieket fog támadni Görögországban, Cipruson és más országokban, amivel már korábban is fenyegettek. Ez a forgatókönyv még sokáig fennállhat.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója
Közel felére zuhant vissza az M&A ügyletek száma Európában 2023-ban, ellenben a Közép-Kelet-Európát érintő tranzakcióké csak elenyésző mértékben csökkent. Mi az oka régiónk sikerének? A szakértő szerint a Közel-Kelet egyre aktívabb befektetői jelenléte, az olajból és földgázból származó bevételek növekvő mértékben találnak utat régiónkba.
Az Irán és Izrael közötti feszültségek az elmúlt időszakban rendkívüli módon fokozódtak, és mindkét ország készültségben van egy esetleges katonai összecsapásra.