Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
04/06/2024 22:59
Indonézia a következő évtizedekben a világ negyedik legnagyobb gazdaságává akar válni. Milyen tényezők befolyásolják ezt az ambíciót?
Óriási a demográfiai bónusz Indonéziában, évente ötmillió fővel nő a lakosság, így fiatal társadalom lévén nagy szükség van arra, hogy a munkaerő magasabban képzett legyen, és meglegyen a megfelelő technológiai tudás. Ami az erőforrásokat illeti, ásványi nyersanyagban nagyon gazdag ország, a szén jelenleg is az egyik legfőbb exportcikkük. Indonéziának nem célja egyik napról a másikra megszüntetni a szénbányászatot, lassabb átállásra törekszik. Az elektromosautó-gyártás szempontjából fontos nyersanyagokat most kezdték feldolgozni, ugrásszerűen növelve az értéküket. Emellett Indonézia a világ legnagyobb pálmaolajtermelő országa, tehát nem elképzelhetetlen, hogy elérjék céljaikat, bár ehhez egy nagyon fegyelmezett és pragmatikus kormányzati elköteleződés szükséges. Külföldi befektetési környezeti szempontból ugyanakkor véleményem szerint Indonézia nem mondható kifejezetten biztonságosnak, amely részben a magas korrupcióval hozható összefüggésbe. Konkrét példát említve ez jól látszik az új főváros finanszírozásán is, ahol a költségvetés 80%-át külföldi befektetőktől várnák, azonban nagyon nehézkesen és lassan haladnak a magánszférával a tárgyalások.
Mi az ország vezetésének stratégiája, hogy elérjék ezt a célt, és milyen szerepe lehet ebben hazánknak?
Három fő iránya van, erről az indonéz pénzügyminiszter is beszélt egy tavaly novemberi, uniós konferencián, és a jó hír az, hogy Magyarországnak mindegyikben van részvétele valamilyen formában. Az egyik az infrastruktúra-fejlesztés, ide tartozik a magyarok által megvalósítás alatt álló elektronikus útfizetési rendszer, de az is, hogy harminchat víztisztítót építettünk Indonézia-szerte. A második a technológiatranszfer – a fenti két projekt ebbe is beleillik –, valamint a szakképzett munkaerő kérdése, amely kapcsán a miniszter külön kihangsúlyozta Magyarország szerepét, mint jó példát. Hazánkat kiemelte a külügyminiszter is, aki januári beszédében az elmúlt tíz évet foglalta össze, mindössze három európai országot említve: Bulgáriát, Hollandiát és Magyarországot. Ez nagyon pozitív visszajelzés.
Hogyan birkózik meg azzal Indonézia, hogy az országon belül egységesen kiépüljön az infrastruktúra, az összeköttetések?
Ez nem egyszerű, hiszen az ország földrajzi elterülése hosszában a Moszkva-Lisszabon távolságnak felel meg. Indonézia tizenhétezer szigetből áll, amiből hatezer lakott, ez óriási infrastrukturális, logisztikai kihívást jelent. A jelenleg utolsó évét betöltő indonéz elnök, Joko Widodo néhány éve egy nagyjából kétszáz projektből álló infrastruktúra-fejlesztési stratégiát hozott létre, ahol kiemelten erre a problémára fókuszál. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az új főváros, Nusantara megépítése is, mivel a jelenlegi főváros, Jakarta már nem bírja el a nagyszámú népességet, és fizikailag is süllyed. Az új fővárost a mintegy ezerhatszáz kilométerre lévő Kalimantán szigetén építik fel, mert az egyrészt az ország földrajzi közepe, másrészt pedig kevésbé van kitéve a természeti katasztrófáknak. A nyár végéig a teljes közigazgatást át akarják költöztetni. Az elképzelés az, hogy Nusantara elsősorban közigazgatási főváros lesz, az üzleti központnak pedig megmarad Jakarta.
Van Indonéziában magyar közösség?
A rendszerünkben körülbelül kétszáznyolcvanan vannak regisztrálva, de szerintem kétszer-háromszor több magyar van Indonéziában. Ezt nagyon nehéz felmérni, mert nincs kötelezettség arra vonatkozóan, hogy valaki bejelentkezzen. A többség Balin él, digitális nomádok, befektetők. Jakartában jóval kevesebben, negyven-ötvenen legfeljebb. Indonézia egyébként nem feltétlenül olcsó hely, sokba kerül fenntartani a Magyarországon megszokott életszínvonalat.
Szívesen jönnek a magyar cégek Indonéziába?
Azok a magyar cégek, akik meglátták a potenciált Délkelet-Ázsiában, jellemzően Szingapúrba mentek, hiszen az egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb közeg. Már többen észrevették azonban, hogy Indonézia jóval nagyobb piac, ezért jó pár cég jelent meg, főleg vegyesvállalat formájában. A távolság miatt jellemzően a magas hozzáadott értékű, egyedi kivitelezésű technológiai termékekről, szolgáltatásokról van szó, amikben Magyarország versenyképes tud lenni világviszonylatban is.
Indonéziára is igaz, hogy más ázsiai országokhoz hasonlóan digitálisan nagyon fejlett?
A délkelet-ázsiai régió gyakorlatilag átugrott egy technológiai fejlődési fázist. Amikor nyolc éve beültem egy taxiba, elképzelhetetlen volt, hogy bankkártyát használjak, ma pedig már a telefonommal, QR-kód leolvasással fizetek és a taxit is applikációval rendelem. Az okostelefon nagyon elterjedt, és bármit el lehet intézni, a Gojek nevű applikációval gyakorlatilag minden szolgáltatást meg lehet rendelni. Számokban is alátámasztva, Indonéziában kétezerháromszáz startup van, amelyből tizenkettő unikornis és két dekakornis (azaz egymilliárd, tízmilliárd dollárt érő cég). Ezek az óriás vállalatok az e-commerce, a logisztika, online turisztikai foglalási ágazatokban tevékenykednek, de még kávéértékesítő cég is van köztük.
A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
