A globalizáció történetének modern korszakában egyre több ország ismerte fel, hogy a megváltozott gazdasági modelleket egyre inkább a kreatív iparágak viszik előre. A kreatív iparág fogalmának nincs általánosan elfogadott, egységes meghatározása, ezért jelenleg is sok vita folyik arról, hogy mi tartozik e meghatározás alá. Először a kétezres évek elején jelent meg a fogalom, de maga a gazdasági szektor már jóval ezt megelőzően fejlődésnek indult.
Egyedülálló erőforrás
A kreatív gazdaságok egyedülállóak abban, hogy az egyik olyan globális „erőforrást” aknázzák ki, ami szinte kifogyhatatlan: az emberi kreativitást. A kreatív gazdaság „magja” ugyanis maga az alkotó, azok a személyek, akik egyedi ötletekkel állnak elő, melynek köszönhetően támogató infrastruktúra alakul ki körülöttük, amely valóra váltja, kézzel foghatóvá teszi az ötleteket, majd népszerűsíti azokat a piacon, és végül lehetővé teszi, hogy az ötlet profittá váljon. Jelenleg a világ döntő része potenciális fogyasztója egy-egy kreatív ipar által létrejött terméknek.
A fejlett országok több évtizede a kreatív iparágak kialakítására helyezik a hangsúlyt. Ma a kreatív ipar csaknem 2,3 ezermilliárd dolláros ágazat. A kreatív ipar globális exportja elérte a 250 milliárd dollárt, az iparban foglalkoztatottak száma ma csaknem 30 millió fő, ez pedig folyamatosan növekszik. Az előrejelzések szerint az elkövetkező években az ágazat a globális GDP akár 10 százalékát adhatja majd.
Ázsia a Nyugat nyomában
A 2023-as Global Innovation Index szerint a kreatív gazdaságok 132 országa közül az első öt vezető helyet Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Szingapúr foglalja el. Szingapúr bekerülése az első öt közé azt jelenti, hogy ezen a területen vezető pozíciót szerzett térsége gazdaságai között, megelőzve Dél-Koreát és Kínát.
A kreatív ipar területén Közép-Ázsia országai közül Kazahsztán áll az élen. Az ágazatot a kazah kultúráról szóló törvény és a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó kreatív iparágak fejlesztési koncepciója szabályozza. A kazah kreatív ipar központja Almati, ahol az informatikával és játékfejlesztéssel kapcsolatos ágazatok az igazán kiemelkedőek
Fiatalok ágazata
Hasonló a helyzet Üzbegisztánban, ahol a kreatív ipar nagyszámú munkahelyet biztosít a 16-29 év közötti korosztály számára. Az „Üzbegisztán 2030” stratégia a benne foglalt ifjúságpolitikai reform részeként régiónkénti kreatív parkok létrehozását írja elő. Közülük az elsőt a közeljövőben a fővárosában, Taskentben tervezik megnyitni. Mindemellett 2024-ben Üzbegisztán lesz a IV. Kreatív Gazdasági Világkonferencia szervező országa.
A régió országaiban a kreatív ipar új tényezőnek számítanak a gazdaságok növekedésében, ugyanakkor a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy a jövőben Közép-Ázsia egyik húzóágazatává válhat.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója
Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!