A jövőmezőgazdasága és kereskedelme
A koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg a globális gazdaságot, és rámutatott a nemzetközi kereskedelem sebezhetőségére. Az Egyesült Arab Emírségeket, bár tisztában volt gazdasága exportra épülő mivoltával, mégis hideg zuhanyként érte a felismerés, hogy egy újabb gazdasági zavar végzetes következménnyel járhat.
A jövőmezőgazdasága és kereskedelme
Selyemutak

A jövő mezőgazdasága és kereskedelme

Fotó: iStock
Sári Otília 11/03/2025 22:00

A koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg a globális gazdaságot, és rámutatott a nemzetközi kereskedelem sebezhetőségére. Az Egyesült Arab Emírségeket, bár tisztában volt gazdasága exportra épülő mivoltával, mégis hideg zuhanyként érte a felismerés, hogy egy újabb gazdasági zavar végzetes következménnyel járhat.

Különösen igaz ez az élelmiszeriparra, elvégre is az ország jelentős része nem rendelkezik hagyományos mezőgazdaságra alkalmas földterülettel és a szélsőséges időjárás sem kedvez a termelésnek. Nem véletlen, hogy az ország élelmiszer-szükségletének 85 százaléka import, ami főleg Indiából, Brazíliából, Angliából és az Egyesült Államokból érkezik. A világjárvány idején összegezni kellett a raktárakban található termékeket és kiszámítani, hogy mennyi időre elegendő étel maradt a lakosoknak. A pandémia teljesen felborította a disztribúciót és tudatosabb, felkészültebb raktározási tervet követelt az esetleges jövőbeli geopolitikai feszültségek, járványok és egyéb zavarok elkerülése ellen – ez gyorsan jelenné is vált pandémia után, azorosz-ukrán háború, illetve a Vörös-tengeren kialakult feszültség miatt, ami a termékek hosszabb és költségesebb eljuttatását eredményezte.

Minderre válaszul az országnak égető szüksége lett a 2018 végén létrehozott UAE National Food Security Strategy 2051 priorizálására, amelynek célja, hogy az ország élelmiszer-ellátásának 50 százalékát helyi termelés biztosítsa 2051-re. A stratégia holisztikus módon közelíti meg az élelmiszer-biztonságot, figyelembe véve, hogy diverzifikálja az élelmiszerimport forrásait, csökkentse az élelmiszer-pazarlást és fokozza az élelmiszerek biztonságát és minőségét.

Példaértékű volt az ország gyors reagálása a kialakult helyzetre, különösképpen az agrártechnológiába történő beruházásokra, amelyeket elsősorban állami tulajdonú vállalatok vezetnek. Az Emírségek legnagyobb – és egyben a világ legnagyobb – beltéri vertikális farmja a Bustanica. A farm évente több mint 1 millió kilogramm friss zöldséget termel, mindezt 95 százalékkal kevesebb vízfelhasználással és vegyszermentes környezetben. Az Emirates légitársaság utasai is élvezhetik a fedélzeten kínált ételekben a friss termést, nem mellesleg maga a Bustanica 2024- re az Emirates Flight Catering tulajdonába került. A legnagyobb szupermarketlánc, a Carrefour, saját beltéri hidroponikus „minifarmot” alakított ki, ahol a vásárlók közvetlenül láthatják a friss termékek növekedését. A kormány is aktívan támogatja az agrártechnológiai startupokat. Az Abu Dhabi Investment Office (ADIO) 200 millió dolláros alapot hozott létre, hogy az elkövetkező években számos korai fázisú agritech vállalatba fektessen be. Az Emirates Development Bank (EDB) innovatív finanszírozási megoldásokat indított el, köztük egy agritech hitelprogramot a feltörekvő startupok számára.


Az Emírségek kormányzati stratégiája nem csupán az importfüggőség csökkentésére összpontosít, hanem a helyi termelés előmozdítására is. Egyre több helyi termék kerül az üzletek polcaira, ami nemcsak az importtól való függőséget mérsékli, hanem munkahelyeket teremt, növeli a GDP-t, és rövidíti az ellátási láncot, így frissebb élelmiszereket biztosít a fogyasztóknak. A Food Tech Valley egy ambiciózus projekt, mely 18 millió négyzetméteres területen kívánja megteremteni a teljes élelmiszerbiztonsági ökoszisztémát helyi, regionális és globális termelők számára. A termesztéstől kezdve a kutatás-fejlesztésen át egészen a szállítmányozásig és hulladékgazdálkodásig. A GigaFarm project is ezen területen fog otthont kapni: évente több mint 3 millió kiló terményt lesz képes megtermelni, az IGS intelligens mesterséges intelligencia által vezérelt vertikális gazdálkodási technológiával.

A világ 8 milliárdos népességének élelmezése hatalmas kihívás, amiben az Emírségek az élelmiszer-kereskedelem egyik kulcsszereplőjévé vált. Dubaj már jelenleg is az élelmiszer-kereskedelem globális központja, ám ambiciózus tervei szerint megduplázná a gyümölcs- és zöldségpiac jelenlegi méretét. A 2024-ben aláírt megállapodás szerint felállítja a világ legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi logisztikai központját a DP World üzemeltetésével. Az ételexport egyébként a környező országokhoz megy, mint Irak, Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán és Irán. 2024 és 2028 között 4,89 százalékos összetett éves növekedési rátával (CAGR) nőhet az élelmiszeripar. A felvásárlóerőpiac, a kedvező adózási és szállítási környezet kecsegtetően hat ez ételelőállító vállalatokra, kaput nyitva Nyugat és Kelet között. Az Emírségek tökéletes terep a logisztika szempontjából és a feltörekvő szomszéd országokhoz is könnyű eljutni. A kereskedők ezért azt gondolhatják, hogy könnyű belekerülni az Emírségek gazdaságának körforgásába, de ez mégsincs így. Az Emírségek gazdasága dinamikusan fejlődik, ám a verseny éles: aki itt sikeres akar lenni, annak innovációval, stratégiai tervezéssel és piaci alkalmazkodással kell előre lépnie.

A szerző egy dubaji konglomerátum kereskedelmi osztályának helyettes vezetője.

Ez a cikk az Eurázsia 2025. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek.



Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások