Életközpontú, fenntartható, innovatív, kreatív, élhető városok és térségek. Egyszerre lehetnek ősi tudásközpontok mint Szamarkand, Buhara, vagy épp olyan új globális HUB-központok mint Dubai vagy Szingapúr. Lehetnek tengerparti és vízparti helyek, vagy épp szárazföldiek is, élhető központok és tudásvárosok.
Miért türkiz zóna?
A türkiz szín a kék és zöld színek keveredéséből jön létre. A kék szín a víz színe, az óceánoké, a tengereké, a kristálytiszta hegyi tavaké, valamint az ég, az univerzum színe. A zöld pedig a szárazföld, a megújulás, az erdők, a mezők, a természet színe, amely egyben szimbolizálja az életképességet és a fenntarthatóságot. A türkiz egyszerre védelmező és gyógyító, újító és inspiratív. Az innováció és a kreativitás szimbóluma, az ősi és új metszete. A türkiz mindenhol ott van körülöttünk, észrevehetetlenül. Nem figyelünk egyből fel rá, de érezzük a hatását: jobban érezzük magunkat, felszabadultabbak és innovatívabbak vagyunk tőle, mert a türkiz egyben a jó helyek szimbóluma is.
A nagy korszakváltások a peremeknél kezdődnek
A nagy (mind a geológiai, mind a történelmi) korszakok az óceánok és a szárazföldek peremén születnek meg. Az új eurázsiai korszak is a peremeken szüle tik újjá, és legfontosabb térségei a kaputérségek lesznek. A kapuknak kiemelt kulturális jelentősége van az ázsiai kultúrákban. Az elmúlt ötszáz évben, az atlanti korszakban, a nagy földrajzi fölfedezésekkel azon térségek emelkedtek fel, amelyek közel feküdtek az Atlanti-óceán európai, majd a 20. században amerikai partjaihoz. Napjainkban pedig a kaputérségek emelkednek fel, amelyek nemcsak a tengerpartoknál, hanem a szárazföldeken is születnek. Az eurázsiai korszak egyik legfontosabb kihívása ugyanis, hogy a tengerek mellett szárazföldi összekapcsoltságra is épít, megteremtve ezzel az egykori Selyemút mentén működő gazdasági, kereskedelmi, kulturális és politikai kapcsolatok újjászületését. Olyan kaputérségek emelkednek fel, mint Délkelet-Ázsia kaputérségei, Közép-Ázsia szárazföldi kaputérségei, a Perzsa-öböl és Arab-félsziget területei, vagy épp Közép-Európa. Magyarország egyszerre nyugat és kelet, kaputérség Európa és Ázsia között, azaz Eurázsia fontos jövő-kaputérsége.
Életközpontú és átfogó világrend
A megatrendek folyamatosan alakítják át világunkat. Korszakunk három legfontosabb kulcsszava a komplexitás, a konnektivitás, valamint a fenntarthatóság. Innovációs zónák és tengelyek jönnek létre, amelyek földrajzi mintázatokat alkotnak. Új életterek, életstílus-terek jönnek létre, a földrajzi helyek felértékelődnek. Ahogy a globális klímaváltozás is egyre fontosabb változásokat hoz mindennapjainkba, úgy az alkalmazkodás képessége is egyre fontosabb lesz a jövőben. Ahogy a természettudós Darwin is fogalmazott: „a nagy változásokat soha nem a legerősebbek a legnagyobbak élik túl, hanem azok, akik a legjobban tudnak alkalmazkodni”.
Türkiz zónák: 101 hely, ahol jó élni, ahol jól élni
Földünkön található 5 kék zóna (Okinawa, Ikaria, Szardínia, a kaliforniai Loma Linda, valamint a costa ricai Nicoya) a hosszú élet oázisai, a 36 zöld zóna (biológiai ökorégiók) pedig Földünk legfontosabb biológiailag legsokszínűbb területei. A kék és zöld zónák fúziójának eredményeként kapjuk meg a türkiz zónákat. 101 hely a földön, amely életközpontú, fenntartható, innovatív és inspiráló. Egykori ősi városok újjászületésének helyszínei, mert a technológiai korszakváltásnak köszönhetően az ősi kultúrák felemelkedésének is egyre fontosabb szerepe lesz a jövőben. Tengerparti városok, szigetek, modern globális HUB-központok. Az egészség, biztonság, új életstílus, a minőség és innováció hotspotjai és zónái. A lényeg a„Genius Loci”, azaz „a hely szelleme”. Ahogy Richard Florida írja a Who is your City könyvében: „életünk legfontosabb döntése, hogy hol élünk”. A türkiz zónák az alábbi összetevőkkel rendelkeznek: minőség, egészség, különleges gasztronómia, napfény, víz, gazdag kultúra, kreatív városok, egyetemek, valamint a versenyképes konnektivitás. Lehetnek hotspotok, vagy akár összefüggő zónák. Földünk területének négy százaléka, amely a fenntarthatóság és jövő és életképességének 64 százalékát biztosítja. A jövő elkezdődött, új központjai pedig a türkiz zónák lesznek.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
