Fotó:
Csizmadia Norbert
08/07/2025 09:59
Eurázsiai összekapcsoltság
Földrajzilag az eurázsiai konnektivitás három helyen is megrajzolható kelet–nyugati irányban. Északon az egykori sztyeppeövezettel, amely ma az eurázsiai gazdasági folyosót jelöli. A déli területtel, ami a tengeri összekapcsoltság legfontosabb helyszíne, szigetekkel és félszigetekkel, s amely ma a leginnovatívabb nemzeteket foglalja magában az Egyesült Arab Emírségektől Szingapúrig. Valamint a kettő közötti területtel: a középső folyosóval, a türk államok szövetségének országaival, amely eurázsiai legfontosabb kaputérségeit köti össze.
Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) célja, hogy gazdasági folyosókon keresztül összekapcsolja Európa és Ázsia legfontosabb csomópontjait, ami nemcsak gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, hanem tudományos, oktatási, kulturális és zöld együttműködéseket is jelent. A kezdeményezés lényege, hogy a fejlődés tengelyét a tengerekről a szárazföldre helyezze át, és ami egyszer már működött a múltban, az működni fog a jövőben is. Az új selyemút gazdasági és kereskedelmi „érhálózatként” is értelmezhető, így ha az egyik ág elzáródik, akkor a másik ág felértékelődik. Az elmúlt években az északi eurázsiai gazdasági folyosó teljesen befagyott a gazdasági szankciók következtében. A kereskedelmi forgalom mértéke azonban nem változott, csak az útvonal. Az új útvonal pedig a türk államok által meghatározott közép-ázsiai korridor területén húzódik keresztül. Európa és Kína közötti legrövidebb összeköttetést éppen Törökország, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán területei által kijelölt közép-ázsiai korridor biztosítja.
A közép-ázsiai korridor olyan tranzithálózatként kapcsolódik össze, amely a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi útvonal hosszát 20 ezer kilométerről 7 ezer kilométerre, a szállítási időt pedig két hónapról két hétre csökkenti. A térségen keresztülszállított áruk mennyisége az elmúlt években egy év alatt megháromszorozódott, valamint a tranzitok összértéke hatszorosára növekedett. A középső folyosó másik kiemelt jelentősége az energetikai elosztóközponttá válás (hub), az azeri földgáz és kőolaj várhatóan a Törökországban kibővített Déli Áramlaton keresztül, a Balkán irányából lép be az Európai Unió területére. A jövőben a Türk Tanács országai az átalakuló világrend kiemelten fontos, új tengelyévé válhatnak.
Rokon tudatú népek
A nahicseváni megállapodást 2009-ben írták alá, amely létrehozta a ma is ismert Türk Államok Szervezetét (TÁSZ), és amelyhez Magyarország 2018-ban megfigyelőként csatlakozott. Nem csupán politikai és gazdasági szövetség ez, hanem közös történelmi, nyelvi és kulturális hagyományok kötik össze, közös örökséggel és közös jövőképpel. Magyarország tiszteli és ápolja türk gyökereit. Hazánk ad otthont kétévente Bugacon a legnagyobb hagyományőrző rendezvényének, az Ősök Napjának, valamint a Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlésnek, ahol tavaly 26 nemzet képviselői vettek részt, köztük a törökök, a kazahok, az üzbégek, a kirgizek, a türkmének és az azeriek is.
A budapesti csúcstalálkozó
A 2025. májusi budapesti Türk Államok Szervezete csúcstalálkozó történelmi jelentőségű esemény volt, amely először hozta Európába a szervezet vezetőit. A budapesti nyilatkozat elfogadása, a pénzügyi fejlesztések és a fenntarthatóság hangsúlyozása a TÁSZ együttműködési szándékát tükrözte. A találkozó mottója pedig szimbolikusan kifejezte a találkozó célját, az együttműködés elmélyítését a tagállamok között, Magyarország stratégiai pozícióját hangsúlyozva, amely „Kelet és Nyugat találkozási pontja”.
Geopolitikai szempontból ugyanis Magyarország stratégiai elhelyezkedése Kelet és Nyugat között kulcsfontosságú, és a középső közlekedési folyosó fejlesztésével Magyarországot fontos regionális gazdasági, logisztikai és energetikai csomóponttá teheti Európa és Ázsia között. A türk államok geopolitikai súlya egyre nő, és a földrajzi kihívások kezelése megkerülhetetlen marad a jövőben. Az esemény egyértelműen jelezte a szervezet ambícióját, hogy a 21. században meghatározó regionális szövetséggé váljon.
Türkiz övezet
A gazdasági versenyképesség mellett egyre fontosabb szerepe lesz az életképességnek, amely a hosszú távú fenntarthatóságra, a kultúrára, valamint a jövőképességre épít: a tudás, a tehetség, a tőke és a technológia fúziójára. Földünkön található türkiz zónák életközpontúak, gazdag kultúrával rendelkeznek. A „türkiz övezet”, amely a Kárpát-medencétől vezet Törökországtól Közép-Ázsián át egészen Ázsia legkeletibb pontjáig. Ezen a területen a „türkiz” (mint az életképesség és újjászületés szimbóluma) mindig kiemelkedő szerepet játszott, amely megtalálható az építészetben is, egyben a védelem, a biztonság, az élhetőség, a kreativitás és innováció színe is. A türkiz kultúrtörténeti jelentőségét adja azt is, hogy értékesebb volt az aranynál is, amikor az ókori és középkori selyemút egyik különleges ásványa volt, és fizetőeszközként is szolgált. A türkiz zónák a jövőben pedig a hosszú távú, életképes és innovatív térségeket szimbolizálják.
Türk Világ Jövőkép 2040
A „Türk Világ Jövőkép 2040” vízió a türk államok egységének és globális szerepének erősítését célozza gazdasági, digitális, környezeti és biztonsági területeken, miközben a közös kulturális örökséget is ápolja. Legfőbb célkitűzései a gazdasági integráció és a kereskedelem fejlesztése, így 2022 és 2024 között a térség kereskedelmi forgalma 30,9 milliárdról 45 milliárd dollárra nőtt. Egyik hajtóereje az 500 millió dolláros induló tőkével alapított Türk Befektetési Alap, amely támogatja a logisztikai láncok bővítését, valamint az ipari, mezőgazdasági és digitális projekteket.
Technológiai együttműködési területeken a digitális gazdasági partneri megállapodás, a közös űrtechnológiai projektek emelkednek ki. Biskeket 2025-re a türk világ digitális fővárosává nevezték ki, amely digitális hubként működik, támogatva a technológiai innovációt és az e-kormányzati rendszereket. A fenntarthatóság és a zöldgazdaság területeken kiemelhető a Türk Zöld Pénzügyi Tanács létrehozása a fenntartható növekedés és a zöldtechnológiák támogatására. Egyedülálló a környezeti fenntarthatóság és aszálymegelőzés, például a Magyarországon létrehozandó Aszálymegelőzési Intézet révén. Kulturális és oktatási kapcsolatok területein megemlíthető a közös türk identitás erősítése, a kulturális örökség megőrzésére és népszerűsítésére. Az oktatási együttműködések és csereprogramok bővítése a legfontosabb célkitűzések.
A szerző geográfus, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
