Fotó: iStock
Horváth Marcell
08/09/2025 22:00
Szingapúr története nem csupán a gazdasági csodáról szól. Az igazi fordulópont nem az iparosítás, hanem az a stratégiai gondolkodás volt, amely már a '60-as évektől kezdve a tudásba, a kapcsolatokba és az alkalmazkodóképességbe fektetett. A cél világos volt, a városállam ne csak túlélje a földrajzi és nyersanyaghiányos adottságait, hanem kihasználja azokat, és a világ egyik legfontosabb csomópontjává váljon. Mára Szingapúr a világ egyik vezető pénzügyi központja, logisztikai kapuja és technológiai inkubátora. De az igazán izgalmas az, ahogyan a 2020-as évek közepén egy új dimenzióba lépett, a mesterséges intelligencia és a fenntartható technológiák találkozásánál újraértelmezi, mit jelent tudásalapú nemzetnek lenni.
AI és zöld gondolkodás: új stratégia, új jövő
2023 végén ez a vízió új szakaszba lépett. Szingapúr elindította a National AI Strategy 2.0-t (NAIS 2.0), egy átfogó nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiát, amely mindenekelőtt kísérlet arra, hogy a mesterséges intelligenciát rendszerszinten illesszék be a mindennapi életbe, az állami működésbe és az ipari ökoszisztémába. Nemcsak technológiai fejlődést céloz, hanem társadalmi és környezeti hatásokat is.
A cél az AI és a zöld átmenet metszetében kialakítani a jövő okos és fenntartható városát. A program költségvetése figyelemre méltó: 1 milliárd szingapúri dollár (kb. 740 millió USD) a következő öt évre. Ezt részben a nemzeti RIE2025 (Research, Innovation and Enterprise) keretéből, részben a National Productivity Fund tartalékából finanszírozzák. A stratégia három fő rendszer köré épül: aktivitás, közösség és infrastruktúra. Ezek alá tíz, úgynevezett kulcstényezőt és tizenöt konkrét akciót rendeltek. Mindez célzott, mérhető, és már el is indult.
Ugyanakkor az AI nem önmagáért való cél, hanem eszköz. A legérdekesebb talán az, ahogy a NAIS 2.0 összeér a Singapore Green Plan 2030 célkitűzéseivel. A „zöld AI” koncepcióját már most is tesztelik például az új városrészekben – mint a Tengah Smart Town, amelyet 2025-re teljesen autonóm közlekedéssel, AI-vezérelt energiahálózattal és zéró emissziós középületekkel terveznek – már most tesztelik azokat a megoldásokat, amelyek más országokban még csak elméleti szinten léteznek. Ezek a lépések szorosan kapcsolódnak a Singapore Green Plan 2030 céljaihoz, amely szerint 2030-ra a városállam legalább 30 százalékkal szeretné csökkenteni széndioxid-kibocsátását, miközben zöldgazdasági növekedést céloz. És hogy mi kell ehhez? Tudás. Rengeteg.
A tudás ereje – stratégiailag fejlesztett tehetség
Szingapúr nem bízza a véletlenre. Az ország két top egyeteme, a National University of Singapore (NUS) és a Nanyang Technological University (NTU) már a világ élmezőnyébe tartozik – a NUS 2024-ben a QS ranglista 8. helyén, míg az NTU a 12. helyén állt.
Mindkét intézmény szorosan együttműködik az állammal AI, zöld technológia és városi innovációs területeken. Emellett a kormány olyan programokat támogat, mint a SkillsFuture, amely felnőtteknek kínál újratanulási lehetőséget – például AI-modellezés, adatkezelés, zöld technológiák terén. A cél: 2025-ig legalább 15 ezer új techállás létrehozása és az ehhez illeszkedő kompetencia-fejlesztés. Szingapúr így nemcsak „okosország”, de „tanuló ország” is – amely felismerte, hogy a jövő legnagyobb versenyelőnye a tanulás sebessége.
1. Ipar: AI kiválósági központok, startupinkubátorok, ágazati bevezetési programok (pl. pénzügy, logisztika, zöldtechnológiák)
2. Kormányzat: állami szolgáltatások AI-alapú digitalizálása (pl. e-közigazgatás, közlekedésirányítás)
3. Kutatás: kutatási partnerségek, AI innovációs grantek, nemzetközi együttműködések Közösségek és tehetségek: tehetségek – képességek – közösségi terek
4. Tehetség: AI Professorships, globális tehetségvonzás, ösztöndíjprogramok (pl. AI Accelerated Masters)
5. Képességek: gyakorlati képzés (AI Apprenticeship Program), újratanulási lehetőségek (SkillsFuture)
6. Közösségi terek: „AI közösségi terek” kialakítása, ikonikus helyszínek (pl. AI HUB), ahol vállalatok, kutatók, közösségek találkoznak Technológiai háttér és szabályozás: erőforrások – adatáramlás – szabályozott környezet – szellemi és gyakorlati irányadó szerep
7. Erőforrások: új GPU-alapú számítási kapacitás, felhő-infrastruktúra, zöld data center fejlesztések
8. Adatáramlás: nyílt adatok elérhetősége, adatconcierge szolgáltatások, interoperabilitás
9. Szabályozott környezet: AI-szabályozás, etikai keretek, privacy-enhancing technológiák (pl. AI Verify)
10. Szellemi és gyakorlati irányadó szerep: globális AI-fórumok, standardizálás, Szingapúr mint „AI-diplomáciai központ”
Egyensúlyozás a geopolitikai hálóban
A mesterséges intelligencia és fenntarthatóság nemzetközi színtér is – és itt jön a képbe Szingapúr diplomáciai zsenialitása, egyensúlyozó geopolitikája. Az ország a 21. század két főszereplőjével ápol szoros és széles körű kapcsolatokat, így az USA-val stratégiai technológiai partnerséget ápol, miközben Kínával gazdasági együttműködést fejleszt, továbbá regionális szinten is az ASEAN-nal pedig intézményesített együttműködéseket épít. Nem véletlen, hogy olyan globális gondolkodók dolgoznak itt, mint Parag Khanna, aki szerint Szingapúr a világ első valóban geostrukturált városa – ahol nemcsak országok, de gondolatok, trendek és hálózatok is találkoznak. Ahogy fogalmaz, itt az ideje újragondolni, hogyan is szerveződik az élet a Földön. Egy olyan jövő felé rohanunk, ahol már nem az országok, hanem a kapcsolatok határozzák meg a világ működését, és a legjobban összekapcsolt hatalmak és társadalmak fognak győzni.
Mit tanulhat ebből Magyarország – és más hasonló adottságú államok?
Szingapúr példája különösen aktuális azok számára – köztük Magyarország számára is –, amelyek földrajzi elhelyezkedésükből és tudásbázisukból szeretnének előnyt kovácsolni. A „keleti és nyugati kapu” szerep nem csupán földrajzi kérdés, hanem stratégiai gondolkodás függvénye, kell hozzá oktatásfejlesztés, innovációösztönzés, globális partnerségek kiépítése – és legfőképpen egy közös jövőkép.
A tanulságok:
• Integrált nemzeti stratégia kell – technológia + környezet + humánerőforrás + diplomácia
• Hálózatépítő hozzáállás – globális gondolkodás helyi lépésekben
• Költségvetési bátorság – nem kis lépések, hanem nagy ugrások mozdítják előre a digitális és zöldátállást, valamint tudásba és innovatív infrastruktúrába való integrált beruházás
• Tudásalapú társadalom – ahol a mesterséges intelligencia nem csupán eszköz, hanem közös cél és kultúra. Mert ahogy Szingapúr példája mutatja, a jövőt nem megjósolni, hanem megtervezni kell.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank korábbi nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg.
1. AI-kiválósági központok alapítása az iparban
2. AI startup-ökoszisztéma megerősítése
3. Állami AI-alapú termelékenységi programok
4. Friss R&D terv kidolgozása, kutatás-ipar együttműködés ösztönzése
5. Világszínvonalú AI-tehetségek vonzása Szingapúrba
6. AI-gyakorlati szakemberek számának 4500-ról 15 000-re növelése
7. Vállalatok AI-átállásának gyorsítása
8. Szakágazat-specifikus AI-továbbképzési programok
9. „Ikonikus AI-helyszín” létrehozása, közösségépítés céljából
10. Nagy teljesítményű számítástechnikai erőforrások (pl. GPU) bővítése
11. Adatvédelmi, privacy-enhancing technológiák fejlesztése
12. Nyilvános adatok AI-célú felszabadítása (pl. adatok concierge rendszereken keresztül)
13. Fit-for-purpose AI-szabályozás – etikus és biztonságos keretrendszer
14. Biztonsági, kiberbiztonsági alapok AI-rendszerekre vetítve
15. Nemzetközi szerepvállalás – globális AI governance és innováció