Fotó: iStock
Vasa László
15/01/2025 22:00
Ezzel párhuzamosan – más térségi társaival ellentétben – azonnal multivektoros külpolitikai doktrína mentén kezdte el nemzetközi kapcsolatai kiépítését és fenntartását. Ez a kialakuló-átalakuló, poszttotalitárius rendszerű ország olyan drámai politikai és szocioökonómiai változásokat tapasztalt meg a függetlenné válás után, amelyek közvetlenül hatottak külpolitikája kialakítására. Ebben a transzformációs időszakban a nemzeti öntudat újradefiniálása és a nemzetépítés mellett, a nemzetközi közösség új tagjaként az utóbbi három évtizedben az ország prioritásnak tekintette a globális geopolitikai szereplőkkel fenntartott, baráti viszonyon alapuló stratégiai kapcsolatokat, különösen Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.
Kazahsztán világszerte elismerést vívott ki mint kontinenseken átívelő, vallási és etnikai sokszínűségen és tolerancián alapuló ország, amely földrajzilag az Európa és Ázsia közötti fő közlekedési útvonalak metszéspontjában helyezkedik el. Egyedülálló, a világ tengeri útvonalaihoz való közvetlen hozzáférést nélkülöző, kontinensek közötti geopolitikai elhelyezkedése nem csupán kihívás, hanem lehetőségeket is kínál kül- és kereskedelempolitikai kapcsolatok kialakítására más országokkal. Kazahsztán egyensúlyozó külpolitikájának lényege úgy írható le, hogy saját nemzeti érdekeit érvényesíti nemzetközi kapcsolatokban, kihasználva geopolitikai helyzetének objektív korlátait és előnyeit. A 2024 óta immár hivatalosan is középhatalomként számon tartott ország külpolitikája nem csak a földrajzi elhelyezkedése és geopolitikai helyzete miatt kényszerűen egyensúlyozó jellegű külpolitikája miatt számít különlegesnek, hanem azért is, mert olyan, globális jóléti és humanitárius ügyek élharcosa, mint a nukleáris leszerelés, a békemissziók vagy a vallási és a nemzetiségi tolerancia. Mindez növeli súlyát és elismertségét a világban.
A globális szintről a regionálisra közelítve megállapítható, hogy Kazahsztán nem csak a nagyvilág ügyeiben játszik úttörő szerepet: fő kezdeményezője ugyanis a közép-ázsiai integrációnak, mely bármilyen, akár csak laza formában történő megvalósulása is erős lökést adhat a régió gazdaságának és biztonságérzetének. Szintén a régiót érinti a Középső Folyosó jelentős fejlesztési folyamata, melyben mind a Nyugat, mind a Kelet érdekelt. A korridor korábban csupán az északon, azaz Oroszországon keresztül futó logisztikai folyosók egyik alternatívája volt, mára azonban a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem fő csapásiránya, melynek jelentősége még akkor is megmarad, ha északon egyszer a helyzet normalizálódik. Ne feledjük, akármi is történik Kelet és Nyugat között a kereskedelemben és a közlekedésben, a kiépített infrastruktúra Közép-Ázsiában marad, erősítve a térségi társadalmi és gazdasági kapcsolatokat. Bátran kijelenthető, hogy a Középső Folyosó jólétet hoz Kazahsztán számára. Mindemellett olyan előrelépést a konnektivitásban, mely még a Selyemút korszakára sem volt jellemző.
A világ számos kihívással szembesült az elmúlt években.
Az ukrajnai háború közvetlen hatásai a kazah gazdaságot is érzékenyen érintették, mindezt tetézte a globális recesszió és az inflációs spirál. Nem kétséges, ezek erősen erodálhatják a közép- ázsiai régióba vetett üzleti bizalmat és visszavetik a térségbeli gazdasági aktivitást, legyen szó kereskedelemről vagy külföldi tőkebefektetésekről. Ebben a nehéz helyzetben Kazahsztán befelé is fordulhatott volna, különösen a sajnálatos 2022. januári zavargások miatt. Még a szakértők véleménye is megoszlott azzal kapcsolatban, hogy az ország mikor épül fel az események okozta sokkból és károkból. Csaknem három évvel az események után biztosan állítható, hogy az országban helyreállt a rend és a politikai stabilitás, sőt, jelentős politikai és társadalmi-gazdasági kezdeményezésekkel átalakították az ország politikai és társadalmi rendszerét. Alkotmányos reformokat hajtottak végre országos népszavazás felhatalmazásával, amelyeknek köszönhetően a kormányzás és a politikai élet új, demokratikus elvekre épül: olyan fontos intézkedéseket hoztak, mint például az elnöki jogkörök korlátozása, a parlament befolyásának erősítése, a független alkotmánybíróság, az új politikai pártok létrehozásának megkönnyítése, a településvezetők közvetlen választása.
Az új alkotmány szellemében 2022 novemberében elnökválasztást tartottak, amelynek eredményeképpen a jelenlegi elnököt, Kassym-Jomart Tokayevet választották meg, azonban az új szabályok értelmében egyetlen, hétéves terminusra, az újraindulás lehetősége nélkül; és ez minden jövőbeni elnökre vonatkozik. Az immár demokratikus szabályok alapján, transzparensen lezajlott elnökválasztás fontos mérföldkő volt a három évtizede független Kazahsztán történelmében. A 2022. januári zavargások miatt bíróság elé állított résztvevők többsége amnesztiában részesült; mindemellett lépéseket tettek az emberi jogok biztosítására, a visszaélések megelőzésére is. A zavargások okozta katarzis eredményeképpen az elmúlt esztendők során tett erőfeszítések tehát hozzájárultak egy igazságosabb, demokratikus Kazahsztán, egy élénkebb, dinamikusabb és hatékonyabb politikai rendszer megteremtéséhez. Kazahsztán bel- és külpolitikai irányvonala pozitívan hat a Magyarországgal való szorosabb együttműködésre, az eddig is kiváló, stratégiai kapcsolatok erősítésére.
Magyarország Kazahsztán egyik legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnere Közép- és Kelet-Európában, és kiemelendő a szoros kulturális, oktatási és tudományos együttműködés is. Magyarország jó érzékkel fordult Kelet felé a külpolitikai diverzifikáció céljával. Kazahsztán esetében baráti, közös történelmi gyökereken és hagyományokon alapuló bázisra lehet építeni a kapcsolatok fejlesztése során. Be kell látnunk, hogy a világ a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok tekintetében sem csupán a jéghideg racionalitás alapján működik. Jól bizonyítják ezt a közös kultúrán és történelmen alapuló szervezetek, mint pl. a Türk Államok Szervezete, melynek Kazahsztán teljes jogú, Magyarország pedig megfigyelő státuszú tagja. Magyarország és Kazahsztán két progresszív, saját régiójában meghatározó szereplő, melyek kapcsolataik kiemelt stratégiai szintre emelésével egymást erősítik és kapuvá válnak egymás térségei felé, tovább erősítve régiós befolyásukat.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója és vezető kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. januári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!