Fotó: AFP/Pu Xiaoxu
Karl Mátyás-Ladics Máté
04/10/2024 22:00
A renminbi nemzetköziesítése 2006-ban vált célkitűzéssé a kínai központi banknál, az ország politikai befolyásának és gazdasági versenyképességének növelése érdekében. Egy nemzetközi valuta előnyei közé tartozik az alacsonyabb tranzakciós költség, a makrogazdasági stabilitás és a külpolitikai hatalom erősödése. A hátrányok közé pedig a valuta felértékelődése és a monetáris politika autonómiájának a csökkenése sorolható.
A 2008-as gazdasági válságot követően Peking két irányból közelítette meg valutájának nemzetközivé tételét: egyrészt a belföldi pénzügyi- és tőkepiacok fejlesztésével és fokozatos nyitásával, valamint az RMB külföldi használatának növelésével. Ennek eredményeként a jüan egyre inkább elterjedt a határokon átnyúló kereskedelemben, különösen Kína szomszédos országaiban és a globális déli régiókban. 2022-re már 31 elszámolóbank támogatta az RMB-ben történő fizetési műveleteket világszerte. Az ázsiai nagyhatalom saját fizetési rendszert is létrehozott, a Cross-Border Interbank Payment Systemet (CIPS), amely főként RMB-ben bonyolít tranzakciókat. Forgalma a SWIFT-hez képest csekély, és a funkciója is eltérő.
Kína arra törekszik, hogy a mezőgazdasági és nyersanyag-kereskedelmet, valamint a hitelezést egyre inkább a saját árutőzsdéin és bankjain keresztül, RMB-ben bonyolítsa le. Erre példa az Övezet és Út kezdeményezés, amelyben több mint 140 ország vesz részt. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a renminbi egyre nagyobb szerepet tölt be a globális kifizetésekben.
Történelmileg Kína a monetáris politikai autonómia és a rögzített árfolyam mellett döntött a monetáris trilemmában, feladva a szabad tőkeáramlást. A 2015-ös spekulációs támadás után a kormány egy irányított lebegő árfolyamrendszert vezetett be. A jüan nemzetközi szerepe viszont addig korlátozott marad, amíg a tőkeáramlás és a konvertibilitás korlátozott. A dollármentesítés jelenleg inkább Kína kockázatkezelési stratégiájának része.
Bár a renminbi népszerűsége és használata növekedett az elmúlt években, különösen Kína szomszédságában, még nem tekinthető a dollár komoly kihívójának. Jelenleg a jüan a világ ötödik legnépszerűbb tartalékvalutája és a negyedik leggyakrabban használt fizetőeszköz a SWIFT rendszerében. A jüan globális devizatartalékokból való körülbelül 2 százalékos részesedése messze elmarad a korábbi várakozásoktól, és elmondható, hogy Peking ma szinte kizárólag a jüan kereskedelem révén történő népszerűsítésére összpontosít.
Ezt bizonyítja, hogy 2023 márciusában ez lett a legszélesebb körben használt pénznem a határokon átnyúló tranzakciók során Kínában. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy Oroszországot kizárták a SWIFT-rendszerből, ezért Moszkva a renminbit tette elsődleges külföldi valutájává. Oroszországon kívül Kínával már több ország is jüanban üzletel. Ezek többnyire az ázsiai nagyhatalommal szomszédos országok és a Globális Dél államai, például Brazília és Argentína, de már nyugati országok energiavállalatai is alkalomadtán jüanban kereskednek kínai partnereikkel.
A szerzők a Makronóm Intézet elemzői.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. októberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
