A keleti nyitás közép-ázsiai példája
A magyar kormány 2010 után meghirdette „keleti nyitás” névre keresztelt külgazdasági stratégiáját, amelynek fókuszában a magyar export földrajzi diverzifikációja áll, elsősorban a feltörekvő, gyors ütemben növekvő ázsiai gazdaságok bevonásával. A keleti nyitás keretében Kínán túl az olyan posztszovjet államokkal is fejlődésnek indultak hazánk kapcsolatai, mint Üzbegisztán.
A keleti nyitás közép-ázsiai példája
Fókusz

A keleti nyitás közép-ázsiai példája

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Gulyás Zsófia 13/12/2024 22:00

A magyar kormány 2010 után meghirdette „keleti nyitás” névre keresztelt külgazdasági stratégiáját, amelynek fókuszában a magyar export földrajzi diverzifikációja áll, elsősorban a feltörekvő, gyors ütemben növekvő ázsiai gazdaságok bevonásával. A keleti nyitás keretében Kínán túl az olyan posztszovjet államokkal is fejlődésnek indultak hazánk kapcsolatai, mint Üzbegisztán.

A 37,1 millió lakosú Üzbegisztán a közép-ázsiai térség legnépesebb és második legnagyobb alapterületű országa. Földrajzi elhelyezkedése révén jelentős regionális csomópont: fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében fekszik, és Üzbegisztán a régió egyetlen olyan állama, amelynek az összes közép-ázsiai országgal van közös határa. Emellett Közép-Ázsiában Üzbegisztán rendelkezik az egyik legtekintélyesebb, még kiaknázatlan nyersanyagforrással földgáz, szén és arany tekintetében. (...)


A szerző a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. decemberi számában jelent meg, honlapunkon csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

#keleti nyitás #Üzbegisztán
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad