Ugyanezen év márciusában a kilencéves, szintén kínai Yiheng Wang elképesztő, 3,9 másodperc alatt rakta ki a bűvös kockaként is ismert játékot, ezzel új világrekordot állítva be. Azonban nem sokáig ülhetett a „trónon”, hiszen 2023 júniusában Max Park, huszonegy éves dél-korai-amerikai „speedcuber” 3,47 másodperccel megdöntötte rekordját, melyet jelenleg is tart.
Ezek a példák is jól mutatják, mennyire elterjedt Ázsiában Rubik Ernő találmánya. A magyar feltaláló 1974-ben alkotta meg a hagyományos, háromszor hármas Rubik-kockát, amely a hetvenes évek végén került forgalomba Magyarországon, akkor még bűvös kocka néven. Alkotója családnevét 1980-ban kapta meg, ekkorra már mintegy egymillió darabot eladtak belőle hazánkban.
Megjelenését követően aztán gyorsan elterjedt világszerte, ez alól pedig Ázsia sem jelentett kivételt. A The New York Times 1982-ben már arról írt, az amerikaiak mellett már a kínaiak is megőrülnek a magyar játékért. „A kínálat nem elégíti ki a »bűvös kockák« iránti keresletet Kínában” – áll a cikkben.
Érdekesség, hogy Ázsiában Thaiföldön kívül szinte mindenhol az eredeti nevén, bűvös kockának (varázskockának) nevezik a Rubik-kockát a mai napig. A nyolcvanas években aztán hongkongi és tajvani üzemekben meg is indult a kockák gyártása, mivel az eredetileg Magyarországon gyártott és nyugatra eladott játékokra egyre csak nőtt a kereslet. A Middle Kingdom nevű sanghaji vállalat 2005-ben jogot vásárolt a Rubik-kocka ázsiai terjesztésére, melynek következtében a játék ténylegesen elöntötte a térség piacait. A tendencia máig nem állt meg, az előrejelzések szerint a Rubik-kocka piaca 2024 és 2031 között 4,2 százalékos összetett növekedési rátát fog produkálni, a legdinamikusabb növekedés pedig az ázsiai és csendes-óceáni térségben várható.
Kétségtelen, hogy a Rubik-kocka iránti rajongás reneszánszát éli Ázsiában, ez pedig a koronavírus-járvány idején kezdődött. A korlátozások és bezártság sokakat – köztük a legfiatalabb generációk tagjait – ösztönzött arra, hogy a népszerű játékhoz nyúljon. Az izoláció a művészeket is megihlette, a japán Kengo Kuma – többek közt tokiói olimpiai stadion tervezője – például forgatható és mozgatható, Rubik-kocka alakú bútort készített a járvány tombolásának idején. „Egy összekuszált kocka frusztrációt, dühöt, szorongást és az elveszettség érzését kelti bennünk. Ebből a szempontból 2020-ban mindannyian kicsit úgy érezzük magunkat, mintha egy ördögi Rubik-kocka csapdájába estünk volna” – írta 2020-ban a The Washington Post hasábjain megjelent cikkében Rubik Ernő.
A magyar feltaláló idén dupla jubileumot ünnepelhet: júliusban tölti be nyolcvanadik életévét, a világot és Ázsiát meghódító találmánya pedig január végén ötven éves lett.