Fotó: iStock
Logan C. West
02/07/2022 22:00
Magyarország történelme tele van brutális inváziókkal, megszállásokkal és az idegen hatalmaktól elszenvedett tragédiák sokaságával. A Habsburg, az oszmán, a náci és a szovjet birodalom mind olyan sebeket hagyott a Kárpát-medencében, amelyek a mai napig érezhetőek. Néhányat olyan intézményekben örökítettek meg, mint a Terror Háza és a Holokauszt Emlékközpont. Magyarország eltökélt szándéka, hogy ez a brutális múlt nem ismétlődhet meg.
A magyar külpolitikai stratégia, amelyet a megalkotói konnektivitásnak neveztek el, arra törekszik, hogy aktív kapcsolatokat tartson fenn mind a keleti, mind a nyugati hatalmakkal. A történelmileg nyugtalan kelet-közép-európai régió stabilizálása érdekében kölcsönösen előnyös megállapodásokra törekszenek a mindenki érdekét szolgáló béke előmozdítása érdekében. Az olyan infrastrukturális beruházások, mint az orosz atomreaktorok és a kínai távközlés és gyártás, valamint az olyan diplomáciai erőfeszítések, mint a tagság fenntartása az isztambuli székhelyű Türk Államok Szervezetében, összekötik Magyarországot Oroszországgal, Kínával és Törökországgal keleten. Eközben a NATO-ban, valamint az Európai Unióban – amelynek Magyarország idén nyáron veszi át a soros elnökségét – tett erőfeszítések biztosítják a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval nyugaton.
Ez a legtöbbek számára alapvető külpolitikai logikának hangzik. A folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus, valamint a Kína és az Egyesült Államok, illetve TÜKÖR 21 „Magyarország sikerének kulcsa annak biztosítása, hogy keleti gazdasági kapcsolatai ne menjenek a nyugati biztonsági kapcsolatok rovására” „Magyarország sikerének kulcsa annak biztosítása, hogy keleti gazdasági kapcsolatai ne menjenek a nyugati biztonsági kapcsolatok rovására” az Európai Unió közötti, biztonsági aggályok miatti feszültségek azonban a külpolitikát a Kelet és a Nyugat közötti egyensúlyozássá változtatták. Magyarország egyre inkább Kelet-Közép-Európa súlypontjaként működik. A magyar erőfeszítések gyanakvást váltottak ki Washingtonból és Brüsszelből a kínai kémkedési törek vések leleplezésének egyre gyakoribb esetei miatt. Magyarország vonakodása, hogy csatlakozzon Európához az orosz energiaforrásoktól való elszakadásban, vala mint Svédország NATO-csatlakozásának lassú jóváhagyása súlyosbítja ezeket az aggodalmakat. A kínaiak által épített távközlési infrastruktúrát és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalkozásokat potenciális biztonsági sebezhetőségi pontként tartják számon. A Budapest és Peking között nemrégiben aláírt közös rendőrségi megállapodás fokozta ezeket a félelmeket.
Magyarország szempontjából azonban a stratégia bevált. Magyarország, mint az utolsó európai ország, amely szívélyes kapcsolatokat ápol Kínával, gazdasági kapu lett a térségbe. Ennek eredményeképpen gyártási, logisztikai és távközlési infrastruktúra épült ki, hogy megkönnyítse Kína európai üzleti ambícióit. A legjelentősebb eredmények közé tartozik a szakképzettségen alapuló foglalkoztatás növekedése a lakosság számára, valamint a nemzet technológiai kutatás és fejlesztés terén elért ismertségének növekedése. A legjelentősebb ágazatok a mesterséges intelligencia és az elektromos járművek fejlesztése olyan kínai vállalatokkal való partnerségek révén, mint a Huawei, a CATL és a BYD. Magyarország folyamatos energiakapcsolatai Oroszországgal bizonyos fokú stabilitást biztosítottak energia ügyeiben. Diplomáciai szempontból a konnektivitás stratégia vörös szőnyeges bánásmódot érdemelt ki a magyar politikai vezetés számára. Orbán Viktor magyar miniszterelnök rendkívüli személyes találkozókon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Xi Jinping kínai elnökkel Moszkvában és Pekingben, bizonyítva a szoros kapcsolatokat.
Magyarország sikerének kulcsa annak biztosítása, hogy keleti gazdasági kapcsolatai ne menjenek a nyugati biztonsági kapcsolatok rovására. Amerikai és európai tisztviselők elismerik, hogy Magyarországhoz hasonló an a nyugati világ többi része is fenntartotta gazdasági kapcsolatait Kínával. A különbség az, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a kritikus infrastruktúrára vonatkozó biztonsági biztosítékokra törekedett, míg Magyarország a gazdasági fejlődést helyezte előtérbe. Ennek az útnak a fenntartása valószínűleg biztosítaná a nemzet további fejlődését, de potenciálisan a nyugati biztonsági szövetségek rovására. Ha Magyarország össze tudja egyeztetni Washington és Brüsszel aggodalmait, akkor a konnektivitás stratégiája biztosítja a jólétet. Ha ez nem sikerül, Magyarország kockára teszi védelmi szövetségeseit, amelyek a múlt tragédiáival szembeni elsődleges védelemként szolgálnak, és potenciálisan ki szolgáltatottá válik a jövőbeni új veszélyeknek.
A szerző a Danube Institute amerikai vendégkutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
