Fotó: iStock
Horváth Marcell
17/11/2025 22:00
A 21. század gazdasági gondolkodásának kulcsfogalma a konnektivitás, vagyis a rendszerek, intézmények és társadalmak hálózati működése. E szemlélet bölcsője a pénzügyek világa: a pénz volt az első egyetemes nyelv, amely közös értéket és bizalmat teremtett, létrehozva az emberiség első globális hálózatát, a selyemutat.
A történelem során egymást követő pénzügyi forradalmak mindig a gyorsabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb együttműködést szolgálták, hiszen minden újítás – a váltókereskedelemtől a központi bankok létrejöttén át a digitális fizetési rendszerekig — azt célozta, hogy a bizalom, a tőke és az információ akadálytalanul áramolhasson a világban. Ugyanakkor a konnektivitás csak akkor válik valódi előnnyé, ha mögötte stabil intézményi háttér, átlátható szabályozás és nemzetközi koordináció áll, amelyek képesek kezelni a hálózatokból fakadó kockázatokat és megakadályozni a válságok láncreakcióit.
Bretton Woodstól napjainkig
A Bretton Woods-i egyezmény is éppen ebből a vágyból született, rendet vinni a pénzügyi káoszba, stabilitást a bizonytalanságba. Az új intézmények – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, később a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) megerősödése – nemcsak pénzügyi, hanem egy új geopolitikai rendet is megalapozott. Az aranydeviza-rendszer bukása után a globalizáció szabaddá vált, de a gondolat, hogy a nemzeteknek együtt kell működniük a stabilitás érdekében, nem veszett el.
Keynes szelleme ma is velünk van, sőt talán sosem volt időszerűbb, mint most, a digitális, zöld és geopolitikai kihívások korszakában. Ahogy a világhírű közgazdász, Jeffrey Sachs is figyelmeztet, a globális problémákra csak együttműködéssel adható globális válasz. A globalizáció új kihívásai közepette a nemzetközi pénzügyi konnektivitás új logikát kíván: az adatokra, technológiára és bizalomra épülő rendszerekét.
A legújabb pénzügyi forradalom azonban nem a nyugati világ központjaiban zajlik; Keleten formálódik a pénzügy jövője. A digitalizáció korszakában Kína, Dél-Korea, Kazahsztán és más országok élvonalában járnak a digitális jegybankpénzek (CBDC) fejlesztésében. Ezekkel párhuzamosan megjelentek a teljesen digitális bankok, mint a koreai Kakaobank. A
pénzügyi innovációk immár nem elszigetelt megoldások, hanem integrált digitális ökoszisztémák, ahol a fizetés, a kereskedelem, a kommunikáció és a közösségi interakciók egyetlen integrált platformon, mint például a kínai Alipay, Wechat találkoznak. Ez a mesterséges intelligencia és az adatvezéreltség által formált pénzügyi univerzum egy új típusú konnektivitást teremt, ahol a pénz nem csupán tranzakciós eszköz, hanem adatpontok hálózata, amely összekapcsolja a gazdaságot és a társadalmat.
A pénzügyek jövője
Ugyanez a dinamizmus figyelhető meg a zöldpénzügyek terén is, ahol Szingapúr, Kína és Korea innovatív kezdeményezései mutatják, hogy a jövő pénzügyi rendszere nemcsak digitális, hanem fenntartható is lesz. A pénzügyi konnektivitás tehát immár nemcsak térbeli, hanem értékalapú is, összekapcsolja a piacokat, de közben új normákat is formál.
A geopolitikai átrendeződés közepette pedig új pénzügyi együttműködések születnek. A bővülő BRICS-kezdeményezések, az alternatív elszámolási rendszerek és az aranyalapú digitális valuta gondolata mind azt jelzik, hogy egy új, sokpólusú pénzügyi világrend körvonalazódik, amelyben a dollár hegemóniáját fokozatosan a regionális pénzügyi konnektivitás válthatja fel.
Ebben az új hálózatos korszakban kulcskérdéssé válik, kik lesznek a pénzügyi összekötőpontok, vagyis azok a városok, országok és intézmények, amelyek képesek több gazdasági blokk között is folyosót építeni. Az előttünk álló évtized a multi-hubok kora lehet – azoké a diverzifikált pénzügyi kapcsolati hálóval rendelkező központoké, amelyek nem bezárkóznak, hanem több forrásból táplálkozó bizalommal összekapcsolják a Nyugat és a Kelet pénzügyi megoldásait.
Budapest mint a pénzügyi konnektivitás új pillére
Budapest ebben a kontextusban is stratégiai pozícióban van Közép-Európában, a magyar főváros lehet az egyik igazi multi-hub. A Nemzeti Bank a kormánnyal együttműködve felismerte az összekapcsoltság jelentőségét, és az elmúlt évtizedben több nemzetközi programot indított a pénzügyi digitalizáció, a zöldpénzügyek és az eurázsiai együttműködés támogatására.
Az MNB kiemelt partnere több ázsiai jegybank, így a kínai, szingapúri, koreai, az emirátusok központi bankjai, amelyekkel a digitális jegybankpénzek, a fenntartható finanszírozás vagy éppen a határokon átnyúló fizetési rendszerek terén alakítanak ki együttműködést. A 2023-ban indított Technikai Segítségnyújtási Programja keretében nemzetközi szemináriumokat szervez a zöldpénzügyek, a digitális fizetés, a pénzügyi infrastruktúra területén, ezzel platformot biztosítva a tudásmegosztásra és közös innovációra Ázsia és Európa jegybankjai között. A Budapest Eurasia Forum, amely évről évre Magyarországra hozza Európa és Ázsia legjelentősebb pénzügyi és gazdasági döntéshozóit, szintén a pénzügyi konnektivitás új csomópontjává, intellektuális központjává emeli Budapestet.
Ez a többrétegű, Ázsiát és Európát összekötő kapcsolati háló, valamint az MNB szakmai, innovációs és oktatási platformjai teszik lehetővé, hogy Budapest nemcsak követője, hanem aktív alakítója is legyen a pénzügyi konnektivitás korszakának.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
A cikk az Eurázsia 2025. novemberi számában jelent meg.
