Fotó: iStock
Lehotzky Soma
06/10/2025 22:00
A Koreai Fejlesztési Bank (KFB) és társintézményei nem csupán pénzügyi tőkét biztosítottak, hanem a gazdaságtörténet egyik legsikeresebb iparosítási prog ramját vitték véghez. Korea példája jól szemlélteti a pénzügyi rendszer gazdaságfejlesztő képességét.
Importhelyettesítés helyett export
A KFB-t 1954-ben, közvetlenül a koreai háború után hozták létre, elsősorban az újjáépítés finanszírozásának céljából. Az 1960-as években ugyanakkor alapvetően megváltozott a szerepe, elsősorban a prefe renciális hitelezés felfutásán keresztül. 1961 és 1972 között az úgynevezett fejlesztési hitelek állománya 20,3 milliárdról 239,1 milliárd wonra nőtt, ezzel párhuzamosan a hazai export is bővült. 1972-ben a KFB folyósította a kapacitásbővítő beruházások hiteleinek 55,9 százalékát.
A bank megközelítése alapvetően eltért a megszokott kereskedelmi banki logikától. Ahelyett, hogy a piaci környezetre reált volna, a KFB előre jelezte, formálta a piaci trendeket. Az exportáló iparágak 40-60 százalékkal a szabadpiaci kamatszint alatt jutottak forráshoz. 1965-ben, amikor a banki általános kamatszint elérte a 26 százalékot, az exportáló vállalatok a működési költségeik 78 százalékát 6,5 százalékos kamatszinten finanszírozták. Ez a jelentős kamattámogatás a megtakarításokat az exportra termelők irányába terelte, ezzel is motiválva a nemzetközi piacra lépést.
Könnyűipari bérgyártóból nehézipari innovátor
Az 1973-as nehézipari- és vegyipari programmal indult Korea legambiciózusabb fejlesztéspolitikai kísérlete, amely új komparatív előnyök kialakítását tűzte ki a nehézipar különböző területein. A kiszemelt szektorokban (például acélipar, hajógyártás, elektronika, gépgyártás, vegyipar) az ország nem rendelkezett előnyökkel, ugyanakkor a kormányzat a jövőbeli ipari felzárkózás és gazdasági verseny alapjainak tekintette őket.
A KFB a hét év alatt százszorosával, 478,7 milliárd wonra emelte külföldi adósságát. A folyósított fejlesztési hitelek állománya tízszeresére, mintegy 3,1 billió wonra emelkedett. 1979-re a KFB finanszírozásának közel fele külföldi forrásokból származott. A nagymértékű hitelbővülés elérte fő céljait: a kiszemelt szektorok ipari részesedése 40-ről 56 százalékra nőtt, míg az exportrészesedésük mintegy megháromszorozódott. A koreai export évente átlagosan 30 százalékkal nőtt 1962 és 1982 között, 55 millióról 27 milliárd dollárra bővült. Az 1980-as évekre Korea sikeresen átállt a kön - nyűipari bérgyártásról a nehéziparra. Az iparfejlesztés azonban nem csak pozitív következményekkel járt. A magas kamatlábak hatására a támogatásokból kiszoruló cégek, így számos KKV háttérbe szorult, aminek hatására Korea gazdasági sikere néhány vállalatcsoport teljesítményén nyugodott. A külföldi hitelezésen alapuló gyorsított iparosítás következményeként a gazdaság törékennyé vált, hiszen a hitelek törlesztése a külföldi valuta beáramlásától függött. Mindkét tényező jelentős mértékben hozzájárult az 1997-es gazdasági válság kirobbanásához, ugyanakkor a koreai pénzügyi rendszer tette lehetővé, hogy számos, az 1960–80-as években felemelkedett vállalat sikerrel váljon nemzeti bajnokokká az elektronika (Samsung), a vegyipar (SK) vagy a gépjárműipar (Hyundai) területén.
A szerző a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének kutatási vezetője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. októberi számában jelent meg.
