A következő 25 év
A földrajzi fekvés maga a sors. A földrajzi helyek gazdasági, stratégiai és kulturális szempontból is meghatározóak, szerepük pedig a jövőben egyre jobban felerősödik. Ahogy a természetben, úgy a gazdaságban is az új korszakok a peremterületeken születnek.
A következő 25 év
Fókusz

A következő 25 év

Fotó: iStock
Csizmadia Norbert 04/10/2024 22:00

Kaputérségek felemelkedése

A földrajzi fekvés maga a sors. A földrajzi helyek gazdasági, stratégiai és kulturális szempontból is meghatározóak, szerepük pedig a jövőben egyre jobban felerősödik. Ahogy a természetben, úgy a gazdaságban is az új korszakok a peremterületeken születnek. Ez azt jelenti geopolitikai és geostratégiai értelemben, hogy a találkozópontok kaputérségekké válnak és szerepük kiemelten jelentős lehet.

Ezek a kaputérségek fontos hidat képeznek, hiszen jelentős földrajzi egységeket kapcsolnak össze. Ilyen a tenger és a szárazföld találkozásánál fekvő Szingapúr és Délkelet-Ázsia, vagy az Egyesült Arab Emírségek és a Perzsa-öböl. De kaputérségek szárazföldön belül is létrejöhetnek. Az Övezet és Út kezdeményezés lényege éppen az, hogy a tengerek mellett a szárazföldre is átültesse a kapcsolódási tengelyeket úgy, mint Közép-Ázsiában és a mi térségünkben, Közép-Európában. Ebben az új felfogásban Magyarország kiemelt kaputérséggé válik egy új eurázsiai korszak hajnalán!

Magyarország a kínai technológiai innováció globalizációjának előőrse

Ahhoz, hogy ki tudjuk használni a kaputérség nyújtotta előnyeit, az erősségeinkre érdemes koncentrálni. Két évvel ezelőtt Luo Yihang, a Sina Finance-ban megjelent tanulmányban azt mutatta be, hogy miért Magyarország lehet a kínai technológiai innováció globalizációjának előőrse Szingapúr mellett. Míg a Szingapúrba vonzott technológiai vállalatok és szakemberek szinte mindegyike a „virtuális gazdasághoz kapcsolódik”, addig a hazánkba települő kínai beruházások látható, kézzel fogható gyárakat és reálgazdaságot építenek, mely saját kulcsfontosságú alaptechnológiával rendelkezik, vagy a fejlett technológia és a fejlett gyártás szoros integrációját valósították meg, amivel bekapcsolódhatnak a globális termék- és értékláncba, különösen Európában. A CATL, a Lenovo, az Azera, a Huawei, vagy a BYD nem véletlenül választotta Magyarországot: a földrajzi és geostratégiai helyzetünk, a magas szintű hazai mérnöki tudásunk, az ipari és feldolgozóipari tradícióink, és nagy hagyománnyal rendelkező autóiparunk, amely már 100 évvel ezelőtt is híres volt, mind elősegítették ennek a döntésnek a relevanciáját.

Az Övezet és Út kezdeményezés révén kijelölt Belgrád-Budapest vasútvonal, nemcsak a két várost köti össze, de összekapcsolja Európa déli peremét (Pireusz) Európa legnagyobb északi kikötőjével (Hamburg), létrehozva ezzel az egyik legfontosabb vasúti közlekedési ütőeret. A vasúti összeköttetés révén, Kína 64 városa kapcsolódik össze Európa 22 országának 160 városával! Az így hosszútávon Magyarországon kiépülő közlekedési, termelési és logisztikai HUB-központ Európa szélesebb körét építi fel.

75 éves diplomáciai kapcsolat

Kína kiemelt partnere Magyarországnak, és az immár 75 éves diplomáciai kapcsolat biztos alapját képezi a két ország közötti bizalomnak és megértésnek. 1949-ben Magyarország elsőként létesített diplomáciai kapcsolatot Kínával, és a kínaiak ezt mindig büszkeséggel említik. Az együttműködés nemcsak a gazdaságra és kereskedelemre fókuszál, hanem a technológiára, a kultúrára, valamint a tudományos és oktatási életre is egyaránt. A kínai elnök, Xi Jinping 2024. májusi látogatásának jelentősége a stratégiai partnerségnek egy olyan együttműködési szintre való emelése volt, amellyel kategóriájában a kínaiak csupán öt országot tartanak számon, Európában egyedüliként Magyarországot.

Négy kiemelt terület

Van négy olyan terület, ami kiemelten fontos a jövőben az együttműködés építéséhez: a tudásalapú gazdaság, az infrastrukturális összekapcsoltság, a pénzügyi rendszer, valamint az oktatás. A tudás, a technológia, a tőke és a tehetség fúziója. A 21. század megnyeréséhez a magas hozzáadott értékű üzleti tevékenységeket kell kihasználnunk. Ebben a tekintetben a tudás átadása és a hozzáadott érték közös létrehozása kulcsfontosságú a Kínával és az Övezet és Út kezdeményezés más országaival való partnerségben. A tudásmegosztás kulcsszerepet játszik a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedés előmozdításában, Magyarország pedig intellektuális, szellemi csomópontként szolgálhat Közép-Európában.

Az infrastrukturális összekapcsoltság egyik legjobb és egyben látható példája, hogy Magyarország immáron hét várossal (Peking, Sanghaj, Ningbo, Xian, Chongqing, Guangzhou és Shenzhen) épített ki közvetlen légi összeköttetést, heti 20 járattal. Ezzel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kelet-Közép-Európa legkiterjedtebb hálózatát kínálja a távol-keleti ország felé, jelentős gazdasági előnyt biztosítva ezzel Magyarországnak. A másik hosszú távú lehetőség egy olyan gyorsvasút hálózat kiépítése, amely összeköti az egész Kárpát-medencét. Így a fővárosból a regionális nagyvárosaink (Szeged, Debrecen, Miskolc stb.) 30-40 percen belül elérhetővé válnának, a Budapest-Kolozsvár távolság másfél órára csökkenne, de a 707 km távolságra fekvő Csíkszereda is két és fél órán belül elérhető lehetne a gyorsvasúti összeköttetés révén.

A magyar és kínai pénzügyi rendszer egyre szorosabb összekapcsolódásának eredménye, hogy Európában elsőként Magyarországon nyitott irodát a Bank of China 2015- ben. A China Development Bank (CDB) 2022 év végén bankképviseleti irodát nyitott Magyarországon, valamint a China Construction Bank (Europe) S.A. magyarországi fióktelepét 2023 nyarán nyitották meg. Ez a pozitív tendencia jól illeszkedik hazánk azon célkitűzéséhez, hogy Magyarország a közép-kelet-európai régió pénzügyi központjává váljon.

Ebben az új eurázsiai korszakváltásban (új reneszánsz korszakban) egy új szellemi forradalom, a hosszú távú fenntarthatóság forradalma felé tartunk. Ha az elmúlt 500 év sikereinek kulcsa a pénzvagyon tőkévé alakítása volt, akkor a most induló korszak kulcsa a tehetség bevonása a tudás, a technológia és a tőke legjobb kombinációinak létrehozásához. Az oktatásba való befektetés kulcsfontosságú, ahogy a folyamatos tanulás lehetőségének biztosítása is, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzése által. Fontos, hogy minél több jól képzett nemzetközi hallgató tanuljon hazai egyetemeinken. Kiemelkednek az orvosi egyetemeink, ezért célszerű lehet, hogy a hazai egészség iparhoz kapcsolódva létrejöjjön egy kelet-nyugati egészség-HUB, amely egyaránt építkezik a keleti gyógyászatból és a nyugati orvosi innovációkból. Emellett kiemelkednek a mérnöki képzésre, valamint a kreatív iparágakra épülő egyetemeink is. Ezeken a területeken érdemes szorosabb oktatási együttműködéseket, double degree programokat építeni és működtetni.

Az egyetemek mellett működő tudásközpontokban egyre fontosabb a keleti tudás, a keleti gondolkodás és a keleti megatrendek megismerése és megértése. A Neumann János Egyetemen működő Eurázsia Központ jelenleg is fontos intézményi hidat épít Magyarország és Kína, valamint Ázsia más országainak tudásközpontjaival és egyetemeivel való kapcsolatépítésben. Így lett például a Neumann János Egyetem új campusa ez év júliusában az egyik kiemelt állomása a Youth Innovation Competition on Global Governance (YICCG) világverseny ötnapos döntőjének, amely a mesterséges intelligencia kormányzati szerepére fókuszált. A sanghaji Fudan Egyetem szervezésében létrejött versenyen 40 országból közel 100 diák mérte össze tudását. A Magyar Nemzeti Bank immáron hatodik éve rendezi meg azt a világszínvonalú Eurázsia Fórumát, amelynek missziója, hogy eurázsiai együttműködés révén megerősítse Magyarország összekötő szerepét Kelet és Nyugat között, geopolitikai, pénzügyi, gazdasági, technológiai és oktatási témakörökben. Ennek köszönhetően tavaly 15 európai és távol-keleti ország 52 előadója osztotta meg gondolatait hazánkban, és több mint húszezren követték az eseményt. Az Eurázsia Fórum fontos hidat képez a tudományos világ összekapcsoltságához és az új eurázsiai korszak megértéséhez.

Ezek révén Magyarország már nem csak egy kiemelkedő kaputérség, de kulcsfontosságú eurázsiai HUB-központtá, egy kelet-nyugati csomóponttá is válhat a következő 25 évben, amikor majd a 100 éves diplomáciai kapcsolatokat ünnepeljük.


A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. októberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások