02/02/2024 06:00
Vietnám és a Fülöp-szigetek esetében is négy-öt százalékos átlagos növekedést jeleznek előre 2050-ig, amellyel a jelenlegi 35. és 38. helyről a 20. és 19. helyre jönnek fel. A szingapúri dollár már most is a 11. legerősebb valuta a világon. Hatalmas gazdasági és innovációs fejlődések figyelhetők meg a teljes régióban.
Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy a világkereskedelem 90 százaléka tengeren zajlik, ennek nagy része pedig az ASEAN-országok közötti útvonalon halad át. A szingapúri kikötő a második, a maláj kikötők a 12. és 19., a thai kikötő pedig a 20. legforgalmasabb a világon (de más vietnámi, Fülöp-szigeteki és indonéz kikötők is a TOP50-ben vannak).
A fenti gazdasági adatokból kifolyólag nem véletlen, hogy a régióért nagy geopolitikai küzdelmek dúlnak. A történelem során – a földrajzi közelségéből és a technológiai fejlettségéből fakadóan – Kína már bőven a 10. század előtt megjelent a térségben mint kereskedő partner Délkelet-Ázsia számára, ellentétben a nyugati nagyhatalmakkal, amelyek a 15. században, gyarmatosítási szándékkal jelentek meg és voltak jelen a régióban egészen a délkelet-ázsiai országok 20. századi függetlenségéig. Még mindig komoly befolyással rendelkezik a térségben az Amerikai Egyesült Államok, noha az országról nem feltétlenül pozitív történelmi tapasztalatokkal rendelkeznek a délkelet-ázsiai országok. A 21. századra Kína gazdaságilag és politikailag is reneszánszát éli, ebből kifolyólag a Kína–ASEAN-együttműködés és az Övezet és Út kezdeményezés keretében is egyre szorosabb a kapcsolat Kína és a térség között.
Kína felemelkedését, a világrendi átalakulást a Nyugat nem nézi jó szemmel, ezért 2011-ben az USA meghirdette a „Pivot to Asia” – azaz fordulat Ázsia felé – politikáját, amivel folyamatosan vitákat szít Kína és a térség országai között, holott a történelmi tapasztalatok szerint nem Kína miatt szenvedtek évszázadokon keresztül a délkelet-ázsiai országok.
Napjainkban egyre több proxyháború tör ki azért, hogy a Nyugat megakadályozza az eurázsiai szuperkontinens kialakulását. Az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktus is megtörte az eurázsiai konnektivitás fejlődésének lendületét. Reméljük, hogy a délkelet-ázsiai régió nem lesz az unipoláris, hegemón világrendhez ragaszkodó Nyugat következő proxyháborús színtere.
Borító: iStock