„A kínai közösség szintre észrevétlenül éli életét hazánkban, miközben számtalan sztereotípia, mítosz és legenda lengi körül,” állapítják meg a Demokrata Kínaiak közöttünk című írásában, amelyből az is kiderül, hogy a külföldön élő kínaiak jelentős része elkötelezett patrióta.
„A jelentős sikereket felmutató Kína ma nemzeti reneszánszát éli, a kínaiak pedig büszkék a nemzetükre, éljenek bárhol is a világban”
– fogalmazott a szerző, Szalma György.
A kínai piacok történetét bemutató írásban annak jártak utána, „miért csappant meg a hazai kínai közösség védjegyévé vált ruhaárusok száma”.
A Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Erdélyi Zsuzsanna arról beszélt, hogy a jövőre húsz éves intézmény diákjai a hetven éve töretlenül fejlődő magyar-kínai kapcsolatok „jövőbeli építőkövei: leendő diplomaták, gazdasági és tudományos szakemberek”.
Li Zhen Árpád, aki Pekingben magyar szakott végzett és 23 éve él hazánkban, néhány éve adta ki díszkötetben Petőfi Sándor általa mandarinra fordított szerelmes verseit, ezúttal pedig a magyarországi kínai sajtó helyzetéről nyilatkozott.
A közismert gasztrovlogger Li Mengyi a kínai gasztronómia történetéről, és a kínaiak étkezési szokásairól nyilatkozott, valamint azt is elárulta, miről ismerszenek meg az autentikus éttermek.
„Mostanra mindkét fél számára egyértelműen meghozta a gyümölcsét az a politikai–gazdasági kapcsolatépítés, amelyet Magyarország és Kína az utóbbi években folytatott” – hangsúlyozta Magyar Levente külügyminiszter-helyettes.
„Kína kész arra, hogy a meglévő eredményekre építve a Kína–EU kapcsolatok stratégiai stabilitása és kölcsönös sikere felé vezesse az együttműködést…Magyarország, mint Kína kulcsfontosságú partnere és az EU tagállama, fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.”