A középhatalmak máshogy látják az ukrajnai konfliktust, mint ahogy azt a Nyugat szeretné 
A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz álláspont. 
A középhatalmak máshogy látják az ukrajnai konfliktust, mint ahogy azt a Nyugat szeretné 
Tükör

A középhatalmak máshogy látják az ukrajnai konfliktust, mint ahogy azt a Nyugat szeretné

Fotó: AFP/Gianluigi Guercia
Eurázsia/Makronóm 04/12/2023 10:21

A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz álláspont. 

A globális Dél nem érzi, hogy az orosz–ukrán háború az ő problémájuk lenne – írja az amerikai Foreign Affairs cikkében, melyet a Makronóm Intézet szemlézett. Az eredeti cikkben az érintett országok szakértői próbálnak választ keresni arra, hogy miért látják máshogyan a globális Dél államai az orosz–ukrán háborút, mint a transzatlanti információs buborékban elhelyezkedő társaik. 

– Európa a saját problémáit úgy láttatja, hogy azok globális gondok. Pedig az európai problémák egyáltalán nem az egész világ gondjai – véli egy indiai elemző. Indonéz társa nehezményezi, hogy a Nyugat egy gyalognak tekinti Indonéziát egy globális sakkjátszmában, nem szuverén, egyenrangú félnek. A brazil kommentátor egyenesen azt állítja, hogy a Nyugatnak az ő véleményük csak akkor kell, ha baj van, és akkor is lehetőleg ne legyen túl önálló az állásfoglalásuk – írja a Makronóm Intézet.

A cikk szerint különösen fontos az orosz gazdasági befolyás az említett országokban, térségben. Oroszországnak – bár nincs akkora pénzügyi ereje, hogy érdemben támogassa a dél államait – nem csekély gazdasági befolyása van rájuk. Ehhez legfontosabb eszköze még mindig az energiapolitika. Rámutatnak, hogy a nyugati szankciók ellenére a globális piacon aktívak maradtak az oroszok, mind a kőolaj, földgáz, mind pedig a nukleáris energia területén. 

A szakértők szerint a jövőben a globális Dél államait jobban és aktívabban be kellene vonni a globális problémák rendezésébe.
#orosz–ukrán háború #Globális Dél
Továbbiak
Már kapható az Eurázsia legújabb száma!
Már kapható az Eurázsia legújabb száma!

Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.
Kulcspozícióba kerülni a világűrben
Kulcspozícióba kerülni a világűrben

„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.

A végtelenbe és tovább
A végtelenbe és tovább

„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad