Milyennek látja a külföldi magyar kulturális intézetek helyzetét?
Napjainkban az úgynevezett soft power korát éljük. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok nemzetközi eszköztárában a gazdasági, politikai és katonai hatalom mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az értékek, a kulturális és művészi teljesítmény, illetve mindazok a tényezők, amelyek egy országról és egy nemzetről kialakult képet meghatározzák. A világban ezen a téren is egyre fokozódó verseny zajlik, felértékelve a kulturális diplomácia szerepét, amely egyre nagyobb jelentőségre tesz szert egy ország érdekérvényesítő képességének növelésében.
Hol tart Magyarország e tekintetben?
Esetünkben egy olyan nagyformátumú kultúrpolitikus tette le a ma is működő külföldi magyar intézményhálózat alapjait, mint Klebelsberg Kuno, aki 1922 és 1931 között volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. Pontosan száz évvel ezelőtt a bécsi és berlini intézetek megnyitásával ő kezdte meg azt az építő munkát, amelynek eredményeként mára létrejöhetett a világ huszonnégy országában összesen huszonhat magyar kulturális intézetet magában foglaló intézményhálózat.
Mi a jelentősége ennek?
Ez a hálózat képezi a magyar kulturális diplomácia gerincét, amelynek célja ma ugyanaz, mint száz évvel ezelőtt: a magyar kultúra gazdagságának külföldi bemutatása révén eljutni minél több emberhez, különösen a döntéshozókhoz és véleményformálókhoz, ezáltal javítani ismertségünket és megítélésünket a világban, formálni a rólunk kialakult képet. Ebben a tekintetben nincs különbség régi és új alapítású intézetek között. Különbség inkább az elhelyezkedésben ragadható meg, hiszen az elmúlt száz évben a magyar kulturális diplomácia földrajzi hangsúlyai mindig a külpolitikai orientáció és a nemzetközi realitások változásaihoz igazodtak. A kétezertízes években a magyar külpolitika számára kiemelten fontossá vált Európán belül a Nyugat-Balkán, Európán kívül pedig a Távol-Kelet, amelyet az új intézetnyitások földrajzi iránya is híven tükröz.
Miben tartja különlegesnek az ázsiai intézeteket?
Dél-Ázsiában az 1978-as alapítású delhi intézettel, Kelet-Ázsiában pedig három újabb alapítású intézettel vagyunk jelen. A pekingi intézetet tizenegy, miközben a szöulit és a tokióit öt évvel ezelőtt nyitottuk meg. Az ázsiai intézetek különlegességét mindenekelőtt maga az ázsiai közönség adja: speciális kulturális igényeinek való megfelelés csakis a fogadó ország társadalmának, szokásainak alapos ismerete révén lehetséges. Mivel a miénktől egészen eltérő kulturális közegről van szó, külön körültekintést igényel az, hogy a magyar kultúra azon elemeit mutassuk be, amelyek a helyiek számára leginkább befogadhatók, érthetők és szerethetők. Ezen országokhoz fűződő kapcsolataink más dimenziói is nagyon intenzívek, kulturális diplomáciai offenzívánk integráns részét képezi a keleti nyitás politikájának.
Mit szeretnek leginkább Ázsiában a magyar kultúrából?
Több távol-keleti országban – kimondottan Koreában és Japánban – találkozunk a magyarsághoz fűződő rokonságtudattal, amelyre kulturális diplomáciánknak érdemes építkeznie. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ázsiai közönség erőteljesen érdeklődik a magyar komolyzene, valamint a magyar folklór, különösen a népzene és a néptánc iránt. Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán neve a távol-keleti országokban széles körben ismert, a magyar zeneszerzők műveit mindenütt nagy érdeklődés övezi.
Tudna példákat mondani?
Személyesen nagy örömmel tapasztaltam tavaly, milyen nagy és lelkes közönség előtt ünnepelhettük együtt Ligeti György születésének századik évfordulóját Koreában, a Seoul Arts Centerben. A Kodály-módszer Ázsiában számos helyen bevett az iskolai énekoktatásban, pekingi intézetünkben Kodály-módszerrel tanulhatnak éneket, míg Japánban Timár-módszerrel táncot. A magyar folklór a legmagasabb szinten is képes az ázsiai célközönséget megszólítani: tavaly novemberben a tokiói Liszt Intézetben a japán koronahercegi házaspár tett magánlátogatást, hogy megtekintsék annak népviseleti kiállítását. A Muzsikás együttes tavalyi, indiai–nepáli koncertkörútjának vagy éppen a pekingi Csintaj Múzeumban megrendezett Liszt-zongoraestnek a rendkívüli sikere további példáit adják a magyar zenei kultúra pozitív ázsiai fogadtatásának.
Mit tud hozzátenni a kulturális diplomácia hazánk nemzetközi kapcsolataihoz?
A kulturális diplomáciának egyik fontos feladata a külpolitikai mozgástér bővítése. A stratégiailag felépített kulturális diplomácia segítségével a valóságnak megfelelő, árnyaltabb Magyarország-képet alkothatunk külföldön, és megítélésünket ily módon hatásosabban javíthatjuk, mint bármely politikai eszközzel. Amíg a klasszikus diplomácia a ráció, az érvelésalapú meggyőzés világa, addig a kulturális diplomácia az emóció terrénuma, hiszen az érzelmeken keresztüli befolyásolás eszközeivel él. Ahol tehát a megközelítések, alapállások nagymértékű eltérése miatt a racionális érvelés nem bizonyul elég hatékony eszköznek, ott felerősödik a pozitív élmények nyújtásán keresztül az érzelmekre hatni kívánó kulturális diplomáciai fellépés szerepe. Emellett külgazdasági célok elérésében is katalizátor szerepet tölthet be, képes fokozni a Magyarország iránti érdeklődést és bizalmat, amely üzleti kapcsolatok kiépítését és a Magyarországra irányuló befektetések volumennövelését is szolgálja. Ugyanez elmondható akár a tudományos együttműködésről és más területekről is.
Idén százéves a két első – a bécsi és a berlini – Collegium Hungaricum: lesz-e az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepség?
A százéves fennállás megünneplése jó lehetőséget ad arra, hogy a Collegium Hungaricumok tovább erősítsék láthatóságukat és intézményi partnerkapcsolataikat. Bécsben és Berlinben összehangolt, műfajokon átívelő rendezvénysorozattal készülnek intézeteink. Berlinben többek között kortárs kiállítássorozat, virtuális installáció, immerzív archívumtörténeti kiállítás, filmes, irodalmi és tudományos programok, valamint centenáriumi bál lesz. Bécsben a nyár elején háromnapos jubileumi fesztivált tartanak, egy egész hétvégére kitárulnak az intézet kapui. Emellett interjúsorozattal, kiadványokkal, valamint vizuális történeti visszatekintést és kortárs művészeti reflexiót is nyújtó kiállítással készülnek.
Mit szeret leginkább a munkájában?
Diplomataként mindig is a személyes és az államközi kapcsolatok építése, Magyarország érdekeinek érvényesítése, megítélésének javítása, a nézetkülönbségek és esetleges nehéz ügyek egymás megértésén és a párbeszéden keresztül való fel-, illetve megoldása vezetett, minthogy ez is a diplomácia legfőbb küldetése. Nagyon élvezem, hogy most olyan területtel foglalkozhatok, amelynek ez a dedikált küldetése. Több tucat kiváló szakember a kollégám az intézetekben és a minisztériumban, továbbá nagyon produktívnak tekintem azt az együttműködést, amelyet a KIM Kulturális Államtitkárságán belül, valamint a meghatározó magyar kulturális intézmények vezetőivel folytathatunk.
Milyen emlékezetes eseményben volt része eddig Keleten?
Örülök, hogy részt vehettem Berlinben a Magyar Modern kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok megvalósításában, és lelkesen segítjük jelenleg is a Magyar–Török Kulturális Évad lebonyolítását is. Tavaly kiemelkedő volt Delhiben az Amrita Sher-Gil magyar–indiai festőnő születésének száztizedik évfordulójához kapcsolódó programsorozat, valamint Szöulban a Rubik-kockát és Rubik Ernő arcképét ábrázoló, hétszáz négyzetméteres falfestés felavatása. A tavalyi Petőfi-bicentenárium alkalmából négy ázsiai intézet közösen szervezte meg az első Ázsiai Petőfi Szónokversenyt az Indiában, Japánban, Dél-Koreában és Kínában magyarul tanuló helyi diákok számára. Ösztönzöm és támogatom azokat az erőfeszítéseket, amelyek intézethálózatunk profiljának erősítésére, bizonyos közös jegyek létrehozására irányulnak. Ilyen például az összes intézetünk esetében kialakuló Magyar Napok rendezvénysorozat, amelynek segítségével egy adott helyen fókuszáltabb módon tudunk több különböző műfajú produkcióval megjelenve örömet szerezni a magyar kultúra iránt érdeklődő helyi közönségeknek.
A szerző történész.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!