A lapban felidézték, hogy Kövér László november közepén Zhao Leji, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökének meghívására Kínába látogatott, ahol Magyarországon befektető két kínai cég vezetőivel is találkozott.
Arra a kérdésre, hogy milyen jelentősége lehet a két ország közötti kapcsolatban az utazásnak, Kövér László azt válaszolta, hogy ezeknek az utazásoknak és találkozásoknak a legfontosabb hozadéka mindig személyes természetű volt.
A hivatalos kétoldalú tárgyalások fontos és elengedhetetlen részei az ilyen látogatásoknak, de nem ritkán az ebédkor vagy a vacsoraasztalnál lefolytatott beszélgetések során több hasznos információt tudtunk - akár az adott kapcsolatrendszerről, akár a külvilágról, a világpolitika aktuális problémáinak a megítéléséről - egymásnak kölcsönösen átadni, mint a hivatalos keretek között - tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy ezt megelőzően 2017-ben járt először Kínában házelnökként hivatalos látogatáson, 2019-ben pedig Magyarországon is látogatást tett az akkori kínai házelnök.
"Miként az első, úgy a második hivatalos látogatásra szóló meghívás is kínai kollégámtól érkezett és már régóta érvényben volt. A program összeállítása és az ottani tárgyalásokon tapasztaltak is mind arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években - amióta a két ország vezetője, Orbán Viktor miniszterelnök és Xi Jinping elnök felvette a személyes kapcsolatokat, és a magyar Keleti Nyitás politikája találkozott az ő Övezet és Út Kezdeményezésükkel, illetve amióta elindult a Kína-Közép-Kelet-Európa Együttműködési Fórum, amiben Magyarország a legelejétől fogva aktívan részt vesz -, a kétoldalú kapcsolatok olyannyira megerősödtek, hogy a kínaiak már régen nem egyfajta kísérletként foglalkoznak velünk" - fogalmazott a házelnök.
Úgy folytatta, hogy ez már egy kipróbált kapcsolattá vált, aminek az Övezet és Út Kezdeményezés is a részeleme azzal a céllal, hogy Kína gazdasági folyosót tudjon teremteni a maga számára Európa felé, ami értelemszerűen Közép-Európán, Magyarországon keresztül is vezet.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben is megbízható, kiszámítható partnernek bizonyult. "Megjegyzem, a mi értékelésünk szerint ez a minősítés a másik irányban is fönnáll" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tekinthető a politikától függetlennek a kínai gazdaság, Kövér László azt válaszolta, hogy az európai hagyományok alapján természetesen nehezen lehet megérteni Kínát és a kínai gazdaságot.
Az erős állami irányítás mellett olyan piac- és nyereségorientált magáncégek működnek, amelyek közül - rendkívül pragmatikus, céltudatos építkezéssel - több már a globális piacon is meghatározó szereplővé vált - közölte.
"Ez az ország ma már másfél milliárd embernek ad nemcsak alapvető létbiztonságot, hanem a kínai történelemben korábban nem látott anyagi gyarapodást és fizikai biztonságot. Ha az ember felteszi azt a kérdést, hogy mi is az állam feladata, mi más lehet a válasz, minthogy ez" - mondta.
Kiemelte, a számok is azt mutatják, hogy a kínai kapcsolatban jelentős potenciál rejlik a magyar gazdaság számára: Kína hazánk Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnere, exportunkban 1,2 százalékos súllyal a 20., míg az importunkban 6,8 százalékos részaránnyal - Németország után - a második helyet foglalta el, miközben összességében Kína 2023-ban Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere volt.
A házelnök szerint az is beszédes adat, hogy a hazánkban jelenlévő külföldi közvetlen tőkeállományt tekintve, a Kínából érkező közvetlen tőkebefektetések állománya 2022-ben 4308,7 millió dollárt ért el, ami a teljes FDI-állomány 4,1 százaléka. Ezzel ma már Kína a 6. legjelentősebb befektető Magyarországon.
Kövér László szerint a Magyarországba vetett bizalmat mutatja az is, hogy 2023-ban az EU tagállamaiba és az Egyesült Királyságba irányuló közvetlen kínai befektetések 44 százaléka érkezett Magyarországra. 2020-ban, valamint 2023-ban a beruházási volument tekintve Kína volt a legfontosabb beruházó ország nálunk.
Hozzátette: 2023-ban a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget 8 beruházás keretében, miközben a magyar kormány 96 stratégiai partnere közül 10 rendelkezik kínai tulajdonossal. A gazdasági, turisztikai és személyes kapcsolatok további erősödéséhez pedig az is nagymértékben hozzájárul, hogy már hét kínai nagyvárost - Pekinget, Sanghajt, Chóngqingot, Ningbot, Xiant, Guangzhout és Shenzhent - köt össze közvetlen légijárat Budapesttel.
"Mindent egybevetve, ez a látogatás annak megerősítését jelentette számomra, hogy Kína továbbra is komolyan számol Magyarországgal mint partnerrel, egy olyan tágabb koncepció jegyében, amelyben Magyarország és Közép-Európa az Európai Unió kapujaként szolgál a számukra. Az is egyértelművé vált, hogy a világ jelenlegi állásának megítélése tekintetében mind a két ország - a méretét, kultúráját és politikai rendszerét illető jelentős különbségektől függetlenül - abban érdekelt, hogy a világot ne kelljen újra felosztani politikai, katonai és gazdasági tömbökre, mint ahogy ez 1990 előtt volt. Ellenkezőleg: mindenki mindenkivel, a kölcsönös tisztelet és érdekeltség alapján próbáljon együttműködést, partnerséget kialakítani. Értelemszerűen ez csak akkor képzelhető el, ha béke van. Hiszen minden konfliktus, ami a világban az utóbbi néhány évben kitört, vagy fölerősödött, a normális gazdasági együttműködés ellen hat, növeli a kockázatokat, bezárkózásra ösztönöz, különösen akkor, ha emögött még tudatos politikai szándék is van. Ebben teljes mértékben nézetazonosság volt köztünk a tárgyalásokon" - fogalmazott Kövér László.
A teljes interjú
ITT olvasható.
