Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Eurázsia/MTI
03/04/2024 10:46
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az egyesült arab emírségekbeli kollégáját, Abdullah bin Zajed al-Nahjant üdvözölve arról számolt be, hogy hivatali partnere legutóbb nyolc éve, vagyis 2016-ban járt Magyarországon, a mostani látogatásnak pedig több szempontból is különös jelentősége van.
Kiemelte, hogy a jelenlegi súlyos globális kihívások közepette nagy szükség van az olyan felelősségteljes országokra, mint az Egyesült Arab Emírségek, amelyek stabilizáló szerepet játszanak saját térségükben.
Ennek kapcsán az ország szerepét méltatta az Ábrahám-megállapodások tető alá hozásában, reményét fejezve ki, hogy hamarosan visszatérhet a közel-keleti régió az egyezmény szelleméhez.
Szijjártó Péter ezután elismerően szólt arról is, hogy Abu-Dzabi mostanra csatlakozott az atomenergiát használók klubjához, ami új horizontokat nyit a kétoldalú együttműködésben, egyebek mellett a képzés és a kutatás területén is, hiszen hazánkban már több mint ötven éve üzemelnek nukleáris reaktorok.
Illetve kitért arra is, hogy Magyarország mindig is nagyra becsülte az Egyesült Arab Emírségek szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben, ez igen fontos a térség és a világ biztonsága szempontjából egyaránt.
A miniszter végezetül érintette az idei magyar európai uniós elnökséget is, amelynek szavai szerint „bár nem mindenki örül, de erről szól a rotációs rendszer”. „Bízom benne, hogy az elnökség hat hónapja alatt még szorosabbra tudjuk majd fűzni az Egyesült Arab Emírségek és az Európai Unió közötti kapcsolatokat” – jelentette ki.
„Jobb órákon át tárgyalni, mint egy másodpercig lőni” – figyelmeztet Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője, aki szerint Európának a konfrontáció helyett a diplomáciához kell ragaszkodnia. A Fideszhez hasonlóan a Patrióták Európáért pártcsaládot erősítő FPÖ politikusa úgy látja, Magyarország bátran lép fel a háborús retorikával szemben.
A Közel-Kelet elsősorban geopolitikai fogalom. Azzal együtt, hogy ókori civilizációk örökségei is formálják a mai arculatát, a régió etnikai-vallási-politikai sokszínűsége és az energiahordozók stratégiai jelentősége egyedi egységet jelenít meg.
A keleti nyitás politikájának eredményeiről, a magyar– ázsiai gazdasági kapcsolatok jövőjéről és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szerepéről beszélgettünk Bihari Katalinnal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárával, a HEPA vezérigazgatójával. Az interjú során részletesen kifejtette, hogy milyen eszközökkel támogatja a HEPA a magyar cégek piacra lépését, hogyan látja a stratégia eddigi eredményeit, és mely ágazatokban rejlik a legnagyobb potenciál a jövőben.