Forrás: Wikipedia
Simon László
05/09/2023 22:30
Egy biztonságosabb jövő reményében, nemcsak bonyolult fizikai kutatásokra és kísérletekre hívta fel a figyelmet, hanem sürgette is a világ egyik legerősebb hatalmának vezetőjét. Frédéric Juliot-Curie, Enrico Fermi és Szilárd Leó kézirataiban fellelhető tudás szerint, megfelelő uránmennyiségben olyan láncreakció idézhető elő, amely eredményeként robbanásszerűen keletkező energia és radioaktív elemek miatt rendkívüli erejű bomba is előállíthatóvá válik.
A Szilárd Leó és Wigner Jenő által felfedezett maghasadás elmélete után Teller Edével kiegészülve, az akkor legismertebb és legbefolyásosabb tudóst, Albert Einstein nyerték meg tervüknek. Az elküldött levél után Roosevelt 1942-ben engedélyezte a Robert Oppenheimer által vezetett titkos Manhattan-terv megvalósítását. A II. világháborúban ekkor kezdődött meg az a technológiai fejlesztés, amely lehetővé tette, hogy a Német Birodalmat megelőzve az USA vezette szövetségesek rendelkezzenek előbb atombombával.
Neumann 1943-ban érkezett meg Los Alamosba, ahol akkor már számos elméleti és gyakorlati tudással rendelkező vezető amerikai, olasz és magyar tudós, mérnök dolgozott. Az akkori és későbbi korok által furcsa nyelvet beszélő marslakóknak hívott magyar értelmiségi közösséggel együtt versenyt futottak az idővel. Szilárd Leó később azt nyilatkozta, hogy az akkori tudományos életben és kutatásokban résztvevő magyarok közül egy zsenit ismert, Neumannt. A Manhattan-projekt során Neumann matematikai zsenialitása, kiemelkedő fejszámoló képessége szükséges volt a felmérhetetlen mennyiségű számítások végrehajtásához. A láncreakcióhoz szükséges kritikus tömeg gyors elérésében sorsdöntő és elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Visszatekintve az atombomba 1945-ös ázsiai bevetésére, az emberi léptékkel értelmetlennek tűnő hirosimai és nagaszaki pusztításokra, illetve a jelenleg hazánk szomszédságában zajló háborúra és az atomfegyverek ismételt bevetésével fenyegető jelenlegi időszakra is gondolva, minden olvasó, emlékező és érdeklődő esetében Neumann azon gondolataira szeretném inkább a figyelmet fokuszálni, amelyet 1955-ben 68 éve angol nyelven írt publikációjában fogalmazott meg:
„A fejlődés ellen nincs gyógymód. […] Az egyetlen szilárd tény az, hogy a nehézségek egy olyan fejlődésnek köszönhetőek, amely hasznos és építő jellegű, de veszélyes is. El tudjuk-e végezni a szükséges beállításokat a szükséges sebességgel? A legreméltebb válasz az, hogy az emberi fajt már korábban is alávetettek hasonló teszteknek, és úgy tűnik, veleszületett képességgel rendelkezik, hogy átvészelje a különböző mennyiségű bajt. Ésszerűtlen lenne előre kérni egy teljes receptet. Csak a szükséges emberi tulajdonságokat tudjuk megadni: türelem, rugalmasság, intelligencia.”
A szerző tanár.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.