A neoliberális gazdaságpolitika a Nyugat ellen fordult
Kína az elmúlt években a zöld technológiák területén is meghatározó piaci pozíciót épített ki.
A neoliberális gazdaságpolitika a Nyugat ellen fordult
Fókusz

A neoliberális gazdaságpolitika a Nyugat ellen fordult

Fotó: iStock
Hortay Olivér-Péterfi Barna 26/02/2024 22:00

Az erősödő Kína jelentette kihívásra a Nyugat válasza a blokkosodás, ami nem érdeke a kisebb országoknak. Célszerű lenne változtatni a szankciós rezsimen, és a kölcsönösen előnyös együttműködésekre összpontosítani.

Dani Rodrik harvardi közgazdász szerint a globális gazdasági rendszer „központi története” gyökeres átalakuláson megy keresztül. Az elmúlt évtizedeket uraló neoliberális szemléletmód, amely a tőke és az áruk szabad áramlására, valamint a piaci versenyre épített, összeomlani látszik és helyét egy új, napjainkban formálódó narratíva veszi át. Rodrik az új történetnek két lehetséges irányát jelöli ki.

A „produktivista” forgatókönyv szerint a nemzeti kormányok szerepe felértékelődik ugyan, de az azok közötti együttműködés lehetővé teszi a kölcsönösen előnyös viszonyokra építő nyitott világgazdaság fenntartását, azaz a szereplők az egymás közötti kapcsolatokra továbbra is a haszonszerzés forrásaként tekintenek. A „hiperrealista” szcenárió érvényesülése esetén azonban a megerősödő nemzetállamok az egymásrautaltságot olyan fegyverként használják majd, amivel megbéníthatják konkurenseiket és ezzel geopolitikai értelemben föléjük emelkedhetnek.

A „hiperrealista” forgatókönyv a világgazdaság egésze szempontjából várhatóan jelentős költségekkel jár majd: a Nemzetközi Valutaalap becslése alapján, hoszszú távon akár hét százalékkal is visszavetheti a globális termelést. A kereskedelmi kapcsolatok szétválasztásának stratégiáján tehát a szereplők legfeljebb relatív értelemben, azaz a többi ágenshez képest nyerhetnek, hiszen egy csökkenő méretű tortán kell osztozkodniuk. Mégis úgy tűnik, hogy a nyugati szövetségi rendszer a „hiperrealista” lehetőséget választotta és szankciós politikáját Oroszországról fokozatosan átirányítja Kínára, ami már aligha indokolható az orosz-ukrán háborúval. Arra, hogy a szankciópárti nyugati vezetők törekvéseikkel megbontják a szövetség gazdasági fölényét korábban biztosító status quót, az egyetlen észszerű magyarázat, hogy attól tartanak: a javak szabad áramlása és a piaci verseny a jövőben nagyobb károkat okozhat a blokkosodás költségeinél.

A félelem oka, hogy a globalizáció, a határok leépítése, illetve a verseny az erősebb szereplőknek kedvez, és a fő konkurens Kína az elmúlt években több fontos iparágban (például a zöld technológiák területén) meghatározó piaci pozíciót épített ki. A korábbi neoliberális rend tehát ezeken a területeken elkezdett a Nyugat ellen dolgozni, amire a döntéshozók egy része a hidak azonnali felégetésének szándékát fogalmazta meg. Mostanra azonban világossá vált, hogy a nyugati szövetségen kívüli világ nem követi a Nyugatot, ráadásul az kénytelen szimultán egyre több frontot fenntartani, így a relatív nyereség esélye is lecsökkent.

Rodrik szerint a blokkosodás a világ egészét veszélyesebbé teszi, a kisebb országokat pedig egy olyan harcban kényszerít oldalválasztásra, amely önmagában ellentétes az érdekeikkel. Ezen felül azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a kereskedelmi konfliktus eszkalációja – a globális jólétet és a kis országokat fenyegető károkon túl – a nyugati szövetségi rendszer egészét, relatív értelemben is vesztessé teheti. A szankciós rezsimen tehát célszerű változtatni és az új gazdasági történetet a kölcsönösen előnyös együttműködések és közös jólét víziójára építeni.


Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Péterfi Barna a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának tanácsadója.

Ez a cikk az Eurázsia 2024. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások