Az eredetileg 2001-ben Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán által létrehozott Sanghaji Együttműködési Szervezet (Sanghai Cooperation Organization – SCO) ma már a világ egyik legnagyobb regionális szervezete. Az SCO létrehozásának célja elsősorban a régió biztonságának garantálása, a terrorizmus elleni harc, a politikai kooperáció elősegítése és a gazdasági együttműködés fokozása volt. Geopolitikai befolyását jól tükrözi az, hogy alig három évvel a létrejöttét követően, 2004 decemberében megfigyelői státuszt szerzett az ENSZ Közgyűlésben. A szervezet gazdasági jelentősége is figyelemre méltó: kínai vámhatósági adatok szerint a Sanghaji Együttműködési Szervezet részesedé se a globális kereskedelemből a 2001-es 5,4 százalékról (667 millárd USD) 2020-ra már 17,5 százalékra (6,06 ezer milliárd USD) emelkedett.
A szervezethez 2017-ben csatlakozott India és Pakisztán, tagsága 2023-ban tovább bővült Irán felvételével, az idén július 4-én Asztanában megrendezett csúcstalálkozón pedig csatlakozott az addig megfigyelői státuszt betöltő Belarusz is. Az SCO regionális jelentőségét az is jól mutatja, hogy számos ázsiai és közel-keleti ország érdeklődik a formációval való kooperáció iránt: míg Afganisztán és Mongólia megfigyelői státuszt töltenek be, addig Örményország, Azerbajdzsán, Kambodzsa, Nepál, Srí Lanka, Törökország, Egyiptom, Katar, Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok partneri viszonyt ápolnak az SCO-val. Szaúd-Arábia 2023-ban a csatlakozási szándékát is bejelentette a szervezethez. A Sanghaji Együttműködési Szervezet jelenleg a világ GDP-jének 32 százalékát és a világ népességének 42 százalékát fedi le. Érdemes még megemlíteni, hogy az eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság alapította BRICS a tavalyi bővítést követően a világ népességének immár közel felét, míg GDP-jének 36 százalékát adja. Kína mindkét szervezetben vezető szerepet tölt be és mindkét szervezet a nyugat kihívójaként és ellensúlyaként, egyúttal a globális Dél legfőbb szószólójaként lép fel, platformot nyújtva az olyan kérdések megoldásához, mint a klímaváltozás, a regionális kereskedelem erősítése, a nemzeti valuták szerepének növelése, vagy a védelempolitika.
Kína az elmúlt években több olyan kezdeményezést is útjára indított, amelyek a globális kormányzás reformjára, a globális Dél szerepének növelésére és a nemzetközi kapcsolatokban a saját szerepének erősítésére fókuszálnak. Ezekre egy kiváló példa a Globális Biztonsági Kezdeményezés (Global Security Initiative – GSI), amely a konfliktusok békés, dialógus útján való megoldását célozza a konfrontáció helyett. Kína a GSI-t olyan platformokon keresztül kívánja megvalósítani, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet vagy a BRICS, ezzel is növelve ezen szervezetek globális szerepét és befolyását.
Az SCO olyan célkitűzései, mint az együttműködés fokozása, a béke és a biztonság biztosítása és egy új, igazságos nemzetközi rend kialakítása, valamint egyre bővülő tagsága mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy a szervezet képes alternatívaként szolgálni a jelenlegi, főképp nyugati országok által dominált világrenddel szemben.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank vezető nemzetközi szakértője és ESG-tanácsadója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. augusztusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Dubajba utazott, hogy részt vegyen a World Governments Summit nemzetközi konferencia margóján először megrendezett Tucker Carlson Csúcson. A kormányfő interjút is adott az egyik leghíresebb amerikai jobboldali médiaszemélyiségnek, amelyet hamarosan vágatlanul közölnek.
Az MG végzett az élen, az időszak nagy nyertese mégis a BYD.