A Perzsa-öböl, amely először öltözködött: Kuvait
A tengerparti sétányon haladva hallom a madarak csicsergését, látom a lassan haladó tradicionális hajókat és az arra sétáló helyieket. Van valami nyugalom a levegőben, amit nehéz megtalálni az örökké nyüzsgő Dubajban. Előttem a Kuvaiti Tornyok állnak, ahol a felső gömb harmincpercenként teljes fordulatot tesz. Vintage hangulatot árasztanak – nem véletlenül, hiszen 1979-ben épültek.
A Perzsa-öböl, amely először öltözködött: Kuvait
Kultúra

A Perzsa-öböl, amely először öltözködött: Kuvait

Fotó: iStock
Sári Otília 17/02/2026 14:03

A tengerparti sétányon haladva hallom a madarak csicsergését, látom a lassan haladó tradicionális hajókat és az arra sétáló helyieket. Van valami nyugalom a levegőben, amit nehéz megtalálni az örökké nyüzsgő Dubajban. Előttem a Kuvaiti Tornyok állnak, ahol a felső gömb harmincpercenként teljes fordulatot tesz. Vintage hangulatot árasztanak – nem véletlenül, hiszen 1979-ben épültek.

Abban az időben a szomszédos országok nagy részét még homok borította, és jóval konzervatívabb társadalmi normák uralkodtak. Dubaj Sheikh Zayed útján még tevék is közlekedtek, Szaúd-Arábia pedig a korábbi évtizedekhez képest szigorúbb iszlám irányba fordult, amely a nők öltözködésére és nyilvános viselkedésére vonatkozó szabályok következetesebb betartatását is magában foglalta.

Bahrein 1932-ben fedezte fel az olajat, Kuvait és Szaúd-Arábia 1938-ban, míg az Egyesült Arab Emírségek húsz évvel később, Omán pedig 1964-ben.

De miért vált Kuvait a Perzsa-öböl legfejlettebb országává az 1980-as évekre?

Kuvait korábban kezdte meg az olajexportot, mint a legtöbb öbölmenti állam, és az 1950-es évek elejére már jelentős olajexportőrré vált. Az olajbevételek gyors modernizációt tettek lehetővé az infrastruktúra, az oktatás és a közszolgáltatások terén, miközben magas életszínvonalat biztosítottak az 1950-es, 60-as és 70-es években.

Kuvait az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) államai közül úttörőnek számított a gazdasági diverzifikációban: az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején létrehozta a Kuwait Investment Authority-t, a világ első szuverén vagyonalapját, amely az olajbevételeket globális pénzügyi eszközökbe fektette, nem csupán belföldi fogyasztásra fordította.

1966-ban megalapították a Kuvaiti Egyetemet, amely hamar regionális felsőoktatási központtá vált, és a szomszédos országokból is vonzotta a hallgatókat.

A kreatív ipar és a sajtó jelentős hatással bírt az egész arab világban. Kuvait újságjai és magazinjai a viszonylagos véleményszabadságukról voltak ismertek, az ország pedig népszerűvé vált írók, költők és újságírók számára.

Az 1960-as és 70-es évek kuvaiti társadalma viszonylag liberális kulturális normákat követett, beleértve a nyugati stílusú öltözködést is sok nő körében – ez a Perzsa-öböl más részein uralkodó konzervatívabb felfogáshoz képest szélesebb társadalmi nyitottságot tükrözött.

Az európai divatházak ruhái könnyen elérhetők voltak. A trendformálók a kifinomultság jeleként kis műhelyeket és egyedi készítésű parfümöket részesítettek előnyben. Ennek eredményeként az 1960-as évektől a 70-es és 80-as évekig a nők rendkívül láthatóak voltak a közéletben: kifogástalanul öltöztek, és a gazdasági és kulturális élet központi szereplőivé váltak. Ceruzaszoknyát, selyemblúzt és magassarkút viseltek, tökéletes manikűrrel, gondosan elkészített frizurával és sminkkel, sokszor hidzsáb nélkül.

Csató Mari manöken a k Kuvaiti-öböl partján 1973-ban, háttérben a Kuwait Towers (Fotó: Fortepan/Schiffer Pál)
Felkai Anikó manöken Kuvaitban 1973-ban (Fotó: Fortepan/Schiffer Pál)

A kuvaiti diákokat – nőket és férfiakat egyaránt – már az 1950-es évektől kezdve külföldre küldték tanulni, különösen olyan városokba, mint London, Kairó vagy a francia nyelvű világ központjai. Lulwa Al-Qatami például az első kuvaiti nő volt, aki külföldön tanult, később egyetemi igazgatóként és az UNESCO nagyköveteként tevékenykedett – jól szemléltetve, hogy a nők kulcsszerepet játszottak az oktatási vezetésben.

A nők fontos szerepeket töltöttek be: bankokban kezdtek dolgozni, vezető pozíciókat értek el, élénkítették Kuvait társadalmi életét, formálták a kreatív kultúrát és a város általános szemléletét. Mindez vibrálóvá és gazdaságilag sokszínűvé tette az országot, kétségtelenül hozzájárulva annak jólétéhez.

Kuvait már 1962-ben alkotmánnyal és választott parlamenttel rendelkezett – korábban és erőteljesebb formában, mint a legtöbb más öböl menti állam. Ez a strukturális különbség teret adott a politikai vitáknak és a média szabadságának. Paradox módon azonban ez a demokratikus berendezkedés sokáig akadályozta a nők választójogát: a kuvaiti nők csak 2005-től szavazhattak, így Kuvait az utolsók között volt a GCC-országok sorában, amely ezt a jogot megadta.

A kuvaiti dinárt 1961-ben vezették be Kuvait függetlenné válása után, a Perzsa-öbölbeli rúpiát váltva fel. A dinár már korai évtizedeiben is magas árfolyamot képviselt az amerikai dollárhoz hasonló valutákhoz képest, és az 1970-es évekre a világ egyik legértékesebb pénznemévé vált.

A tisztán árfolyam-alapú értékelés szerint a dinár a 2000-es évek eleje óta – egészen 2025-ig – folyamatosan a legértékesebb valuták közé tartozik. 2003 és 2007 között közvetlenül az amerikai dollárhoz volt kötve, 2007 óta pedig egy szélesebb devizakosárhoz, ami hozzájárult magas értékének stabilizálásához és fenntartásához.

Az 1990-es iraki invázió sokként érte az egész térséget. A kuvaiti állam egyik napról a másikra összeomlott, bankokat fosztottak ki, kulturális intézményeket romboltak le, és a nők erőszaktól tartottak. Kuvait hat hónappal később, az Egyesült Államok vezette, az ENSZ felhatalmazásával működő nemzetközi katonai koalíció segítségével nyerte vissza függetlenségét.

Mint minden trauma után, a szerénység a biztonsággal kezdett összekapcsolódni. A láthatóság csökkentése védelmet jelentett.

Napjainkra Kuvait pénzügyileg erős, de pszichológiailag óvatos országgá vált.

A kifinomult ízlés azonban továbbra is jelen van a régióban, a kuvaiti tervezők ruhái ma is keresettek. Magam is gyakran találom a legszebb darabokat Dubaj Global Village nevű helyszínén, a kuvaiti pavilonban, és látom, ahogy emirátusi barátaim Kuvaitba utaznak a legfinomabb abajákért.

A szerző Közel-Kelet szakértő.

TIPP #1

Ha kortárs nézőpontból szeretnénk látni a nők, a pénz és az ambíció kapcsolatát a Perzsa-öböl térségében, érdemes megnézni a The Exchange című Netflix-sorozatot. A történet az 1980-as évek végének Kuvaitjában játszódik, és két nő sorsát követi nyomon, akik a férfiak uralta pénzügyi világban próbálnak érvényesülni.

TIPP #2

Ha pedig Kuvaitba szólna a következő utad, akkor Yousef’s Kürtőskalácsosa kötelező kitérő, a forgalmas AlMubarakiya piacon, ami nagyon felkapott hely a helyiek körében. Még a Közel-Kelet második legnagyobb plázájában is elérhető, az Avenues Mallban.
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások