A reformok útján Kazahsztán
Kazahsztán jelentős politikai reformokat hajtott végre 2023-ban, az idei év fő célja pedig a nemzet új minőségének megteremtése.
A reformok útján Kazahsztán
Vélemény

A reformok útján Kazahsztán

Fotó: Hegedüs Róbert
03/04/2024 22:00

Zsanibek Abdrasov, a Kazah Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Magyarországon

Kazahsztán jelentős politikai reformokat hajtott végre 2023-ban, az idei év fő célja pedig a nemzet új minőségének megteremtése.

Ez év elején megalakult az új kormány, új miniszterelnökkel és négy új miniszterrel. A kormány lemondását Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerint az tette szükségessé, hogy mélyreható átalakításokat kell végrehajtani az ország társadalmi és gazdasági életében, új lendületre van szükség. Az új kabinet feladata modernizálni az infrastruktúrát és törvényhozást, felgyorsítani Kazahsztán fejlődését, 2029-re megduplázni a GDP-t (450 milliárd dollárra), mindehhez pedig reformokra, projektalapú kormányzásra van szükség az adók, költségvetés és befektetések területén. A gazdaság széleskörű liberalizálására irányuló rendszerszintű intézkedések kulcsfontosságúak, hiszen ennek köszönhetően fokozatosan eltávolodhatunk a gazdasági folyamatokba való nagymértékű állami beavatkozástól.

Az ország megkezdte az átmenetet egy új gazdasági modellbe, amely az igazságosságon alapul. Több milliárd dollárnyi külföldi befektetést vonzottunk be és széleskörű támogatást kaptak az ország hajtóerejét jelentő kis- és középvállalkozások is. A fejlesztés alatt álló új adószabályozás célja egyensúlyt teremteni a befektetők számára kedvező körülmények és a megfelelő költségvetési bevételek fenntartása között.

Kazahsztán 2024-ben is folytatni fogja az államiság megerősítése és az emberek jóléte érdekében hozott reformokat. Az államfő által végrehajtott reformok lényege a fő politikai intézmények – a parlament, a kormány, a helyi kormányzatok, a pártok – megerősítése, hiszen azok jelentik az államiság gerincét. Kevesebb mint egy éven belül öt választás is zajlott az országban, az elnök hivatali idejét pedig egy hétéves ciklusban maximalizáltuk. A parlamenti választásokon először került be hat párt, köztük ellenzékiek is a parlament alsóházába.

Az alkotmánybíróság újraalakításával és az emberi jogi biztos státuszának az alaptörvényben való rögzítésével jelentősen erősítettük az emberi jogok védelmét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulóján a tagállamok megerősíthették vállalásaikat, Kazahsztán pedig két, nem kötelező protokollt is ratifikált a gyermekek és a fogyatékkal élők jogainak védelméről. Nemrég pedig az elnök aláírt egy új törvényt a gyermekek biztonságáról az iskolákban, valamint készül egy program a családon belüli erőszak elleni fellépésről is. Nemzetközi kötelezettségeivel összhangban Kazahsztán eltörölte a halálbüntetést, zéró toleranciát vezetett be a kínzással szemben, megerősítette a megelőző mechanizmusokat.

Kazahsztán kiegyensúlyozott és konstruktív külpolitikája megerősítette az ország pozícióját a nemzetközi arénában, összhangban a hosszútávú nemzeti érdekeinkkel. Az elmúlt harminc évben Kazahsztán jó példával járt elöl a nukleáris leszerelés és a béke támogatása terén, szigorúan követve a nemzetközi egyezményeket. Az atomfegyverektől mentes világ megteremtése nemzeti identitásunk részévé vált.

Egy nemzetközi biológiai biztonsági ügynökség létrehozásán is dolgozik Asztana, a tervet már az ENSZ Közgyűlésének 2020. szeptemberi ülésén beterjesztette, hiszen aggodalomra ad okot, hogy a biológiai fegyvereket illetően még mindig az ötven évvel ezelőtti egyezmény áll csak rendelkezésünkre. A tervezett ügynökség tevékenysége a klímaváltozás és az extrém időjárási körülmények okozta veszélyekre is kiterjedne.

Az Aral-tó szennyezettsége, állapotának romlása és környezetének elsivatagosodása az egész térség számára égető probléma. Az Aral-tó megmentésére létrejött nemzetközi alap, az IFAS soros elnöke 2024-től 2026-ig Kazahsztán, ez idő alatt pedig hosszútávú és fenntartható regionális együttműködési mechanizmust hozunk létre a víz és más energiaforrások hatékony felhasználására Közép-Ázsiában.

Kazahsztán egy sor nagyszabású csúcstalálkozónak és fórumnak ad otthont 2024-ben, és olyan szervezetek soros elnöke az idén, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete vagy a Türk Államok Szövetsége.

Jelentős esemény lesz az ország életében a Nomád Világjátékok, ami a sztyeppe népei örökségének, szokásainak, a hagyományos sportoknak a megőrzése mellett az egészséges életmódot és a testvérnépek közti emberi kapcsolatok erősítését is szolgálja. A Világjátékokra Magyarországról is várunk hagyományos sportokat űző egyesületeket.

A történészek szerint 2024-ben lesz 800 éve, hogy ténylegesen megalakult a Dzsocsi Ulusza, vagyis az Arany Horda. E jelentős dátum kapcsán, amely államiságunk évszázados gyökereit mutatja, nagyszabású kutatómunka indul. Ebben az évben befejeződnek a Kazahsztán történetéről szóló könyvsorozat munkálatai, mintegy kétszáz hazai és hatvan külföldi szakértő segítségével.

Kazahsztán az idei évben is arra törekszik, hogy fenntartsa kiegyensúlyozott kapcsolatait a barátaival, köztük Magyarországgal. A napokban ünnepeltük a Naurizt, a tavaszi nap-éj egyenlőség, az új élet kezdetének ünnepét, aminek alkalmából szeretettel köszöntöm az Eurázsia olvasóit!

Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások