A ritkaföldfémek geopolitikája
A 21. századi digitális és zöldtechnológiai forradalom számos vívmánya nem létezne ritkaföldfémek nélkül. Noha nevükben a „ritka” szó szerepel, ezek az elemek a földkéregben valójában viszonylag gyakoriak. Ritkaságuk inkább abban rejlik, hogy gazdaságosan kitermelhető koncentrációban csak kevés helyen fordulnak elő, és kinyerésük rendkívül energiaigényes, költséges és környezetszennyező folyamat. Éppen emiatt jellemzően azok az országok vállalták magukra, amelyek képesek voltak alacsonyabb munkaerő- és szabályozási költségekkel dolgozni, miközben a fejlett országok kiszervezték e környezetszennyező szakaszokat.
A ritkaföldfémek geopolitikája
Selyemutak

A ritkaföldfémek geopolitikája

FOTÓ: AFP / IMAGINECHINA
Zay Balázs 02/06/2025 22:00

A 21. századi digitális és zöldtechnológiai forradalom számos vívmánya nem létezne ritkaföldfémek nélkül. Noha nevükben a „ritka” szó szerepel, ezek az elemek a földkéregben valójában viszonylag gyakoriak. Ritkaságuk inkább abban rejlik, hogy gazdaságosan kitermelhető koncentrációban csak kevés helyen fordulnak elő, és kinyerésük rendkívül energiaigényes, költséges és környezetszennyező folyamat. Éppen emiatt jellemzően azok az országok vállalták magukra, amelyek képesek voltak alacsonyabb munkaerő- és szabályozási költségekkel dolgozni, miközben a fejlett országok kiszervezték e környezetszennyező szakaszokat.

Deng Xiaoping kínai vezető már 1992-ben felismerte e nyersanyagok stratégiai jelentőségét. Híres kijelentése szerint: „A Közel-Keletnek olaja, Kínának ritkaföldfémjei vannak.” A ritkaföldfémek terén kialakult globális kínai monopólium első számú oka a hosszú távú stratégiai gondolkodás. Ennek szellemében Kína a ’90-es évektől következetesen építette ki bányászati és feldolgozó kapacitásait. Miközben az Egyesült Államok és más nyugati országok bezárták vagy visszafogták saját ritkaföldfém-bányáikat a környezeti ártalmak és gazdaságtalanság miatt, addig Kína egyre nagyobb piaci részesedésre tett szert. A 2000-es évekre gyakorlatilag monopóliumhelyzetbe került: 2008 körül Kína a világ ritkaföldfém-termelésének 97 százalékát adta. Bár azóta ezen arány némileg csökkent, Kína máig domináns maradt.

A szerző a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

Ez a cikk az Eurázsia 2025. júniusi számában jelent meg, honlapunkon csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

#ritkaföldfém #Kína #Zay Balázs
Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad