Fotó: iStock
Shoxjaxon Shiknazarov
17/11/2025 22:00
A 21. században, a globális gazdasági integráció elmélyülésével a selyemút újjáélesztésének gondolata ismét a nemzetközi politika és gazdaság stratégiai irányvonalai közé került. A világgazdaságban a globális ellátási láncok és a logisztikai hatékonyság a versenyképességet meghatározó egyik kulcstényezővé vált. Ebből a szempontból az eurázsiai közlekedési infrastruktúra fejlesztése nemcsak gazdasági, hanem a geopolitikai stabilitás és a regionális együttműködés szempontjából is alapvető fontosságú.
A Világbank jelentései szerint minden, fenntartható infrastruktúrába fektetett amerikai dollár átlagosan 4 dollár GDP-növekedést eredményez. Ez egyértelműen mutatja, hogy a közlekedési projektek milyen fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés előmozdításában. Ebből következően kiemelt figyelmet kap a „Kelet–Nyugat” és „Észak–Dél” irányú inkluzív közlekedési rendszer kialakításának szükségessége, amely hozzájárul a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tagországai gazdasági potenciáljának hatékony kihasználásához.
Ahhoz, hogy Üzbegisztán versenyképes áron tudja exportálni hazai termékeit a világpiacokon, új kereskedelmi útvonalakra van szükség olyan országok felé, mint Kína, az Ázsia–Csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet, India és Pakisztán. Ehhez versenyképes és hatékony szállítási és tranzitútvonalak elengedhetetlenek.
A selyemút 21. századi újjáélesztésének fő kezdeményezője a Kínai Népköztársaság. A 2013-ban meghirdetett Övezet és Út kezdeményezés egy nagyszabású integrációs program, amely nemcsak a közlekedési infrastruktúrát, hanem az energetikát, a digitális gazdaságot, az ipari klasztereket és a kulturális együttműködést is magában foglalja. Ez a program jelentős lehetőségeket teremt Közép-Ázsia, így Üzbegisztán számára is. Üzbegisztán jelenleg több lépést tesz e kezdeményezés keretében a vasutak és autóutak korszerűsítése, logisztikai központok kiépítése és a tranzitpotenciál növelése érdekében.
Kiemelkedő eredmény volt 2016-ban a keleti hegyvidéki térségben megépített, 19,2 kilométer hosszú Kamcsik-alagút befejezése. Ugyanazon év júniusában Üzbegisztán és Kína vezetői felavatták az Angren–Pap villamosított vasútvonalat és a Kamcsik-alagutat.
2024. július 4-én, az SCO-tagállamok vezetőinek asztanai ülésén Üzbegisztán elnöke, Shavkat Mirziyoyev hangsúlyozta: „A közlekedési folyosók diverzifikálása kulcsfontosságú feltétele régiónk fenntartható fejlődésének.”
Jelenleg az egyik legfontosabb feladat a multimodális teherszállítási volumenek folyamatos növelése a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán és az Üzbegisztán–Afganisztán–Pakisztán útvonalakon.
Különösen a gyors ütemben épülő Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútprojektet ismerik el a térség történetének egyik legnagyobb infrastrukturális beruházásaként, és sokan a „század építési projektjeként” emlegetik. A vasút megépítése a nagy selyemút újjászületését jelképezi új formában.
A vasút építése 2025 áprilisában hivatalosan is megkezdődött a kirgizisztáni Dzsalal-Abádban. Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán vasúti szervezeteinek és munkásainak hatékony együttműködése révén több szakaszon a munkálatok a tervezettnél korábban elkezdődtek, ami azt mutatja, hogy a projekt aktív kivitelezési szakaszba lépett.
A tervek szerint az útvonalon (Kasgar–Torugart–Makmal–Dzsalal-Abád–Andidzsán) 20 állomás, 42 híd és 25 alagút épül. A vasút teljes hossza 532,53 km lesz, és várhatóan 2030 végére készül el. Éves teherszállítási kapacitása eléri a 15 millió tonnát, és modern logisztikai központokat, raktárakat, valamint terminálokat is kialakítanak az útvonal mentén. Ez a vasút közvetlen kapcsolatot teremt a Fergána-völgy és Kína között, és az egyik legrövidebb tranzitútvonalnak számít az eurázsiai kontinensen.
A projekt megvalósulása után a Kína–Európa és Kína–Dél-Ázsia útvonalak hossza rendre 900, illetve 1000 kilométerrel csökken, a tranzitidő pedig körülbelül egy héttel rövidül.
A térség stratégiai prioritásai azonban nem korlátozódnak erre a projektre. Egy másik kulcsfontosságú kezdeményezés a transzafganisztáni vasút (Üzbegisztán–Afganisztán–Pakisztán). Ennek megvalósítása fenntartható közlekedési folyosót hoz létre, amely összekapcsolja Üzbegisztánt és egész Közép-Ázsiát Dél-Ázsiával, biztosítva a régió országai számára a tengeri kikötőkhöz való hozzáférést. Emellett valamennyi SCO-tagállam egyetlen vasúti hálózattal kapcsolódhat össze.
2025. július 17-én Kabulban megtartották Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán külügyminisztereinek első háromoldalú találkozóját, amelyen aláírták az Üzbegisztán–Afganisztán–Pakisztán vasútvonal megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozásáról szóló keretmegállapodást. A projekt fő útvonalát a Termez–Naibábád–Majdanshahr–Logar–Haracsi szakaszban határozták meg. A rajta szállított áruk a pakisztáni Peshawarból induló vasútvonalhoz csatlakozva Karacsi és Kászim kikötőibe jutnak el.
A Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán és az Üzbegisztán–Afganisztán–Pakisztán vasútvonalak üzembe helyezése elősegíti Üzbegisztán közlekedési és logisztikai rendszerének mélyebb integrációját a globális hálózatba. Ez nemcsak a hazai termékek gyorsabb és olcsóbb világpiacra jutását teszi lehetővé, hanem az importált áruk árának szállítási költségeit is jelentősen csökkenti.
A selyemút újjáélesztése így nemcsak a történelmi örökség megőrzésének lehetősége, hanem az új globális gazdasági rendben való méltó hely biztosítása is. A közlekedési infrastruktúrában megvalósuló nagyszabású közös projektek a stratégiai stabilitás, az eurázsiai térség gazdasági növekedése és a népek közötti bizalmon alapuló új együttműködési korszak alapjait teremtik meg.
A szerző az üzbegisztáni Szállítási Problémák Kutatóközpontjának vezető szakértője
A cikk az Eurázsia 2025. novemberi számában jelent meg.
