Fotó: AFP/IC photo/Imaginechina/Yang Zhili
Gulyás Zsófia
11/03/2025 22:00
A kínai élelmezésbiztonság előtt álló kihívások közé tartoznak a klímaváltozáshoz kapcsolódó környezeti problémák. A hőmérséklet-emelkedés, a szélsőséges időjárási események, a környezeti degradáció, valamint a vízhiány fokozzák az aszályok kialakulásának, illetve a kártevők és betegségek elterjedésének veszélyét. A mezőgazdaság ellenálló- és alkalmazkodóképességének fokozása létfontosságú, például a nagyobb hozamú és stressztűrő növények termesztésének ösztönzése révén. Kína „kék magtár” (blue granary) elnevezésű stratégiájának célja az édesvizekből vagy tengerekből származó „kék” élelmiszerek biztosítása és hatékonyabb kihasználása, szem előtt tartva a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot. Ennek egyik eleme, hogy 2025- ig 200 országos szintű demonstrációs „tengeri farmot” (marine ranch) hoznak létre. Kínában a növényvédő szerek és műtrágyák túlzott használata, a talaj kimerítése, valamint a mezőgazdasági területek ipari és infrastrukturális célokra történő felhasználása a szántóterületek csökkenéséhez vezetett: 2013 és 2019 között Kína szántóterületeinek több mint 5 százalékát veszítette el. Peking – amellett, hogy országos szinten kb. 120 millió hektárban minimalizálta a szántóföldek méretét – fokozott nyomást gyakorol a helyi önkormányzatokra a termőföldek szigorúbb védelme érdekében.
Az elavult technológiák alkalmazása szintén veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát. Kínában a vízkészletek rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el területileg, és sok kritikus gabonatermelő tartomány vízhiányos. Vegyes eredményekkel ugyan, de Kína jelentős összegeket fordít az öntözőrendszerek fejlesztésére, valamint víztakarékos technológiákra. A kis családi gazdaságokra épülő kínai mezőgazdasági modell azonban megnehezíti az új mezőgazdasági technológiák elterjedését. Felismerve, hogy a digitalizáció elengedhetetlen az élelmezésbiztonság eléréséhez, Kína 2024 októberében bemutatta az Intelligens Mezőgazdasági Cselekvési A KÍNAI ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK GULYÁS ZSÓFIA Tervet, amelynek célja, hogy 2028-ra a mezőgazdasági termelésben a digitális integráció országos aránya meghaladja a 32 százalékot. A kormány 10 ezer digitálisan integrált, modern mezőgazdasági gépekkel felszerelt bemutató farm létrehozását tervezi, és az intelligens mezőgazdasági alkalmazásokra építve elősegíti a Földművelésügyi és Vidékügyi Minisztérium, a tartományok, valamint a vállalatok közötti összekapcsolódást és interoperábilitást.
Kínának a társadalmi aspektusokra visszavezethető kihívásokkal is szembe kell néznie. Az urbanizáció felgyorsulása és a demográfiai folyamatok nem csupán az agrárszektort érintik negatívan, de az ahhoz szorosan kötődő szállítási és logisztikai ágazat is munkaerőhiánnyal küzd. Az urbanizáció nyomán gyorsan bővülő városi középosztály táplálkozási preferenciái az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak. A magasabb jövedelmeknek köszönhetően a minőség és a változatosság kezd prioritássá válni az élelmiszerek tekintetében, ugyanakkor a globalizáció hatására növekvő igény mutatkozik a finomított gabonák, a húsok, a tejtermékek, az étkezési olajok és a finomított cukrok iránt. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos társadalmi aggályok tovább fokozzák a külföldi termékek iránti keresletet.
Habár az ázsiai nagyhatalom a világ legnagyobb mezőgazdasági termelője, élelmiszer-önellátási mutatója csökkent az elmúlt évtizedekben: míg 2000-ben 93,6 százalék volt, addig 2020-ban már csak 65,8 százalék, és az ország mára a világ vezető élelmiszerimportőrévé vált. A kínai kormány ezért kiemelt jelentőséget tulajdonít az önellátás biztosításának. 2024 júniusában életbe lépett Kína első élelmezésbiztonsági törvénye, amely az „abszolút önellátás” elérést tűzte ki célul az alapvető gabonafélék tekintetében, nagymértékben támaszkodva a technológiai vívmányokra. Kína emellett igyekszik diverzifikálni élelmiszerimport-forrásait, csökkentve ezzel az egyetlen régiótól vagy országtól való függőségét. Az utóbbi évek globális ellátási láncokat fenyegető geopolitikai és egészségügyi válságai csak még indokoltabbá tették Peking ezen törekvéseit. Kína a kereskedelmi kapcsolatainak erősítésére fókuszálva például több mint száz mezőgazdasági együttműködési megállapodást írt alá az Övezet és Út kezdeményezés tagországaival.
Kína intelligens mezőgazdasági cselekvési terve, valamint első élelmezésbiztonsági törvénye egyaránt tükrözi Peking elkötelezettségét az élelmezésbiztonság garantálása mellett, azonban az ország vezetésének a turbulens nemzetközi környezet jelentette kihívásokon túl a belső nehézségekkel is szembe kell néznie. Mivel az ország nagyobb önellátásra törekszik az élelmiszertermelésben, a technológiai fejlődés ösztönzése és a mezőgazdasági termelést érintő számos kihívás kezelése kulcsfontosságú lesz Peking céljainak eléréséhez.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek.