Fotó: AFP_Anadolu Agency_Republic of Tatarstan Press Service
Kohán Mátyás
13/12/2024 22:00
A problémát egy huszárvágással Üzbegisztán oldotta meg: bár a régió többi országához hasonlóan ők sem ismerik el a tálib kormány által Afganisztánban létrehozott muszlim emirátust, igen magas szinten nyitottak kommunikációs csatornákat, aktívan aknázzák ki az elszigetelt Afganisztán nyújtotta üzleti lehetőségeket. Az extrém konnektivitás külpolitikai kockázatait azzal igyekeznek semlegesíteni, hogy felépítik az Afganisztán-probléma megoldóemberének képét; hivatalos kommunikációjuk szerint ők a „kulcsfontosságú tárgyalópartner, aki elfogadta a kabuli realitást”.
Már 2022 februárjában Kabulba látogatott Sardor Umurzakov üzbég miniszterelnök-helyettes, aki a befektetési és kereskedelmi minisztérium elnöke; 2022 júliusában már nemzetközi Afganisztán-konferencián jelenthette be Taskentben a tálib külügyminiszter, hogy nyitottak az üzletelésre. 2023-ban Üzbegisztán első külföldi vendége rögtön január elsején a tálib energia- és vízügyi miniszter volt, aki – nyilván a szárazsággal küzdő Üzbegisztán és Kazahsztán vízproblémáinak enyhítésében való együttműködésért cserébe – az Afganisztánba irányuló üzbég áramexport megnyitásának ígéretével távozott. Aztán 2023 júliusában elindult az üzbég-afgán-pakisztáni, 15 millió tonna éves áruforgalmi kapacitású vasúti korridor beruházás, amely 2027-re készülhet el.
Idén augusztusban pedig már személyesen Abdulla Aripov üzbég miniszterelnök látogatott Kabulba – ő a legmagasabb rangú külföldi tisztségviselő, aki valaha a tálibokhoz merészkedett –, hóna alatt 1,4 milliárd dollárnyi befektetési és 1,1 milliárd dollárnyi kereskedelmi megállapodással, köztük az afgán termékeket érintő vámkedvezményekkel. Idén már gőzerővel működik a termezi üzbég-afgán-pakisztáni szabadkereskedelmi zóna is, amely vízummentesen elérhető és minden nagy világvalutát elfogad. Az afgán kereskedelem világra nyíló kapuja, egyben Közép-Ázsia afgán ügyeinek intézője tehát egyértelműen Üzbegisztán lesz.
Hasonló szerep körvonalazódik a BRICS kapcsán is: a nyugati intézményrendszert, politikai és gazdasági világkormányzást kihívó, Kína dominálta szervezet legfontosabb közép-ázsiai partnerországa minden valószínűség szerint Üzbegisztán lesz. Ennek oka, hogy az Oroszországtól (és a Nyugattól) Üzbegisztánnál sokkal inkább függő, az oroszok vezette Eurázsiai Gazdasági Térségbe tartozó Kazahsztán már a partnerországgá válása percében jelezte, hogy teljes jogú tagságra minden valószínűség szerint nem pályázik majd. Üzbegisztán viszont nem szabott önmagának ilyesféle korlátokat, s a kazanyi BRICS-csúcson mindjárt tárgyaltak is Dilma Rousseff brazil exelnökkel, a BRICS fejlesztési bankjának elnökével.
Ezt megelőzően Asztanában megtartották hatodik konzultatív találkozójukat a közép-ázsiai államfők is, ahol – némi meglepetésre – nem a házigazda, hanem Üzbegisztán állt elő a legtöbb javaslattal a közép-ázsiai együttműködés megerősítésére. Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök egyenesen egységes regionális piacot szorgalmaz, közös iparfejlesztési politikát, közös befektetési tanácsot és innováció-finanszírozó bankot, egyeztetett vámpolitikát, előnyöket a régióban a közép-ázsiai logisztikai cégeknek, közös vízstratégiát, közös médiaplatformot, regionális diákcserét, valamint a diplomák és személyigazolványok kölcsönös elismerését. Azaz: egyfajta közép-ázsiai EU-t, ami szorosabb minden eddigi együttműködési platformnál – mert több sorsközösségből fakadó közös érdek tartja össze, mint akár a Sanghaji Együttműködési Szervezetet, akár a Türk Államok Szervezetét.