Az indiai Hyderabadban az Ertugul sorozatról nevezte el éttermét a tulajdonos, és a szereplőkről készült plakátokkal dekorálta ki a belső teret (Fotó: AFP/Anadolu Agency)
Pataki Tamás
30/10/2023 07:00
Az Oszmán Birodalom sohasem hódította meg Latin-Amerikát, ám a török sorozatoknak sikerült. Sőt, olyannyira kelendőek, hogy manapság Törökország a világ második legnagyobb tévésorozat-exportőre, csak az Egyesült Államokat nem ütötte ki a nyeregből. Egyelőre, merthogy a török filmiparnak nagyravágyó tervei vannak. A több százas sorozatkínálatból Chile veszi a legtöbbet, Mexikó és Argentína pedig a legtöbbet fizet értük, ám világszerte 152 országban láthatók.
A törökök ebben az évben nagyjából hatszázmillió dollár értékben adták el a dizi nevezetű kulturális terméküket (csak a nyugat-európai és angol nyelvű piacra nem sikerült betörniük, részben kulturális, részben kényelmi okokból, a feliratok népszerűtlenek). A Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Közép-Ázsiában, de még Vietnamban és Koreában is népszerűek, ám ha egy török filmessel beszélgetnénk, kézzel-lábbal tiltakozna a szappanopera vagy telenovella kifejezés ellen, a dizit „turkikumnak” tekintik, valami sajátos, törökös szórakoztatóipari megoldásnak, mely saját logika szerint működik.
Csipkerózsika-recept
A diziben olyan történeteket mesélnek el, melyeket az egyszerű emberek is átérezhetnek, többnyire konzervatív ízű szerelmi és családi drámákat. Törökországban szigorú szabályok kötik az alkotók kezét, ugyanis a filmekben nem lehetnek túlságosan agresszív jelenetek, nem ábrázolhatnak szexualitást, alkoholfogyasztást és így tovább – ezekhez kell tartaniuk magukat a készítőknek. Az egészben éppen ez az érdekes, hogy ennek ellenére világszerte csak fokozódik irántuk az érdeklődés. Lehet, hogy éppen azért, mert másak.
A törökök szerint a nyugati szórakoztatóiparból kiveszett a családi értékek romantikája és a Csipkerózsika- recept, miközben a legtöbb néző ilyenekre vágyik, tehát a dizi titka az, hogy egyszerre próbál modern és hagyományos lenni. Talán emiatt is futottak be Ázsiában és az iszlám világban, mert kulturálisan jobban dekódolhatók, Latin-Amerikában pedig a törökös életstílus, a boszporuszi villák luxusautós világa lehet vonzó (kissé olyanok ezek a sorozatok, amilyennek látni szeretnék magukat a török nézők).
Beszippantott világ
A török sorozatok világhódító útja nagyjából az utóbbi évtized eredménye, 2008-ban ugyanis csak tízmillió dollár értékben exportáltak. Felfutásuk járulékosan felpörgette a török textil- és ékszeripart, az ingatlanpiacot, valamint a turizmust is. Nem titok, hogy a Szulejmán sorozat miatt kezdték el ostromolni Törökországot az arab turisták, és mindmáig népszerű célpontnak számít körükben. Ám e sorozatok a török kulturális hatás ágensei is, a soft power eszközeivé váltak. Olyannyira beszippantották az arab világot, hogy amikor szaúdi hercegek és politikusok Törökországban jártak, próbálták kideríteni egyes sorozatok cselekményét. A Qatar miatti török–szaúdi viszony elmérgesedése miatt 2018-ban a török sorozatokat ki is vette kínálatából a Közel-Kelet legnagyobb szaúdi tulajdonú médiacége, az MBC.
Sajátos világnézet
Törökország politikája eleve az önfenntartásra épül, az élelmiszeripartól kezdve a hadiiparig. Nem meglepő, hogy a törökök szinte százszázalékosan török sorozatokat néznek, tehát kulturális értelemben is önellátókká váltak. Sajátos világnézetüket történelmi sorozatokkal is próbálták propagálni, a török állami televízió által készített Ertugrul és a Payitaht: Abdülhamid (az utolsó oszmán szultánról szóló sorozat) váltak igazán népszerűvé, utóbbi talán Erdoğan elnök kedvence is, hisz az oszmán birodalmi nosztalgia keveredik benne a jelenkori politikai narratívákkal. Úgy hírlik, hogy az elnök a Szulejmánt nem kedvelte a történelmietlensége miatt, pedig a Szulejmánt világszerte fél milliárd ember látta. Törökország immár kulturális nagyhatalom, és valahogyan mindegyik filmjükben azt üzenik a világnak, hogy a török élet menő élet.
A szerző író, újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2023. novemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
