Csizmadia Norbert
02/02/2024 06:00
A jövőkutatók azt prognosztizálják, hogy a mesterséges intelligencia jelentősége nagyobb lesz, mint a gőzgépé, amely elindította az ipari forradalmakat. A mesterséges intelligencia azonban nem az ipari forradalommal mutat párhuzamot, hanem a nagy földrajzi felfedezések.
A történelem folyamán a nagy földrajzi felfedezések nagyjából 500 éves ciklusokat írnak le. Az 1492-ben kezdődő nagy földrajzi felfedezések egy 500 éves atlanti korszakot indítottak el. Ahogy Matolcsy György írja Magyar Jövőkép és Stratégia 2010 – 2030 című könyvében: „Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének,” azaz okosan használták a 4T kombinációját (tőke, technológia, tudás, tehetség), valamint kihasználták kedvező földrajzi helyzetüket, azaz közel voltak az Atlanti-óceánhoz.
A nagy földrajzi felfedezések előtt 500 évvel azonban volt egy másik hasonló korszak. Ekkor jutottak el a vikingek Észak-Amerikába, és ezzel párhuzamosan fedezték fel a polinézek a csendes-óceáni szigetvilágot is. Valerie Hansen, a The Year 1000: When Explorers Connected the World – and Globalization Began című könyv szerzője szerint a mostani világrendünk az időszámításunk szerinti 1000 körüli időszakra hasonlít legjobban. Ahol a tudásnak, a tehetségeknek, a technológiának, a tőkének és a földrajznak ugyanolyan fontos szerepe volt.
Ez az időszak az eurázsiai térben zajlott, szorosan kapcsolódott egymáshoz a kereskedelem, a technológia, a kultúra és a gazdaság. A klimatikus körülmények hasonlóak voltak a maihoz, az akkori „globális felmelegedés” következtében megindult a középkori mezőgazdasági forradalom, ami a városok (a Selyemút útvonalán fekvő városok) megerősödéséhez vezetett.
A technológiai robbanás korszaka volt ez: a papír, a könyvnyomtatás, a matematika, az orvostudomány, a csillagászat, a földrajz rohamosan fejlődik, megjelenik az iránytű, amely forradalmasítja a közlekedést. Kelet és Nyugat között az arab kereskedők vitték a korszak legfontosabb technológiai újításait. Ebben az időszakban a világ legnagyobb árutermelője Kína volt. Az akkori mintegy százmillió fő lakosságú Kína Földünk népességének körülbelül 40 százalékát adta. A kínaiak állították elő a világ legfinomabb anyagait, selymeit és porcelánját, és a világon elsőként ők vezették be a papírpénzt. A hajózási technológia terén elsők között adtak ki hajózási és csillagászati térképeket.
Ha meg szeretnénk érteni a mai kínai fejlődést, akkor a Szung-kort érdemes tanulmányozni. A 969-1276 között tartó Szung-dinasztia volt Kína egyik fontos virágkora. A főváros, Hangcsou a leggazdagabb és legnépesebb, egyúttal a leginnovatívabb város volt a világon, fejlődése folyamatos volt. Ebben az időszakban is többpólusú világrend volt. Kína mellett Délkelet-Ázsiában ekkor emelkedtek fel a központok, s ha a 11. század innovációs tengelyét vizsgáljuk, szintén nagyon hasonló mintázatokat kapunk a mostani korszak innovációs tengelyéhez, sőt a Selyemút útvonalai és a kora középkor kereskedelmi útvonalai hasonló földrajzi mintákat követtek.
Az új földrajzi felfedezések 1996-ban indultak el az internet megjelenésével, ami magával hozza a mesterséges intelligencia előretörését is. S hasonlóan a jövőben is azok a nemzetek és térségek emelkednek fel, amelyek a Selyemút mentén helyezkednek el, kihasználják a konnektivitás erejét, a 4T-modell komplexitását, a fenntarthatóságra építenek, az eurázsiai térben látják a jövőt, és ott vannak az innovációs tengelyen – akárcsak 1000 évvel ezelőtt.
A szerző geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
