A rendszer kétlépcsős: április 5-től 10%-os alapvámot (majdnem minden USA-ba exportált árura), április 9-től országonként eltérő, ún. reciprok vámokat alkalmaznak (pl.: EU – 20%). Azok az országok, amelyek nem vezettek be ellenintézkedéseket 90 napos vámszünetet kaptak, ez idő alatt csak az alapvám érvényes. A szünet célja a feszültségek enyhítése és tárgyalási lehetőségek megteremtése. A szektorális védővámok – különösen az acél-, alumínium- (50%) és autóiparban (25%) – továbbra is érvényben maradtak, miközben több stratégiai ágazat termékei (pl. energia, gyógyszeripar) részleges vámmentességet élveznek. Az új amerikai vámpolitika hatása Közép-Ázsiát is elérheti, elsősorban közvetett módon.
Trump vámpolitikája új korszakot nyitott a nemzetközi kereskedelemben, amely Közép-Ázsiára is kihat. Bár a régió országai (C5-ként rövidítve a továbbiakban) nem tartoznak az USA fő partnerei közé, az átrendeződés közvetett módon mégis érinti őket. A térségből egyedül Kazahsztánt sújtja 27%-os reciprokvám, amely az amerikai importtöbblet (1,2 milliárd USD, 2024.) nyomán került bevezetésre. Mivel a kazah export zöme energiahordozókból áll, a vám csak a kivitel 4,8%-át érinti. Kazahsztán ugyanakkor delegáció küldését tervezi az USA-ba a vámszünet alatt a kedvezőbb kereskedelmi feltételek érdekében. A többi állam (Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) esetében 10%-os alapvám érvényes, de az alacsony exportvolumen (2024-es adatok alapján) miatt a gazdasági hatás marginális. A trumpi vámok leginkább az ékszeripari, az elektronikai és gépipari termékekre, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportcikkekre gyakorolhatnak leginkább hatást ezen országok esetében (2023-as exportszerkezet alapján).
Az amerikai vámintézkedések rövid távon várhatóan nem gyakorolnak jelentős hatást a közép-ázsiai exporttevékenységre, mivel a térség fő kivitelét adó nyersanyagok – mint a kőolaj, földgáz, urán és egyéb stratégiai ásványkincsek – továbbra is vámmentességet élveznek az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a globális kereskedelemben zajló zavarok, például az ellátási láncok újra szerveződése és a világkereskedelem lassulása közvetett nyomást gyakorolhatnak a külkereskedelemre erősen támaszkodó közép-ázsiai gazdaságokra. Középtávon a vámháborúk által érintett államok új, feltörekvő régiók – így Közép-Ázsia – felé fordulhatnak, amely a nyersanyag- és logisztikai kínálat révén a globális ellátási láncokban kulcsszerepet kaphatnak. Ez diverzifikációs lehetőséget kínál a C5 országok számára, csökkentve Kína és Oroszország dominanciáját.
Hosszabb távon Kína várhatóan megtartja befolyását a BRI (Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés) és szektorális projektek révén, míg az EU növekvő jelenlétét a szamarkandi csúcson (2025. április 3-4) bejelentett 12 milliárd eurós beruházási csomag is jelzi – ebből 3 milliárd a Középső Folyosó fejlesztésére irányul. Az USA tranzakcionista megközelítése a B5+1 (üzleti fókuszú) és C5+1 (politikai és biztonságpolitikai fókuszú) platformok révén elsősorban a nyersanyagbiztonságot és geopolitikai egyensúlyt célozza a térségben.
A trumpi vámintézkedések rövid távon mérsékelhetik Közép-Ázsia gazdasági növekedését, ugyanakkor új külgazdasági lehetőségeket is teremthetnek. A külkereskedelmi irányok átrendeződése, az alternatív útvonalak – különösen a Középső Folyosó – fejlesztése, valamint a stratégiai nyersanyagkészletek felértékelődése révén a térség geopolitikai súlya növekedhet. Az amerikai vámok így nemcsak kockázatot, hanem fejlődési potenciált is jelenthetnek a C5 országai számára.
A szerző az MCC Külgazdasági Műhely tagja.
