Kitért arra is, hogy Magyarország idén csaknem 600 ezer tonna nyersolajat vásárol Kazahsztántól, ami a teljes ellátás nyolc százalékát teszi ki, illetve tudatta, hogy a Mol és az MVM a legjelentősebb földgáz- és kőolajmezőkben vált résztulajdonossá Azerbajdzsánban. Szavai szerint utóbbi egészen új dimenziót jelent, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon, és jelenleg is folynak tárgyalások újabb részesedések megszerzéséről.
Leszögezte: a magyar kormány diverzifikáció alatt újabb források és szállítási útvonalak bevonását érti, nem pedig a meglévő olcsó és megbízható ellátók kiváltását drágább és bizonytalanabb alternatívákkal.
Majd érintette a nukleáris energia terén folytatott együttműködést is, és kiemelte, hogy Magyarország a partnerei rendelkezésére bocsátja képzési kapacitásait és az úgynevezett szárazhűtéses technológiát is, amelyet az első üzbegisztáni atomerőmű építésénél is alkalmazni fognak.
A miniszter megerősítette, hogy hazánk érdekelt az együttműködés további fejlesztésében a kölcsönös előnyök mentén, és megjegyezte, hogy 2010 óta duplájára nőtt a kétoldalú kereskedelem értéke a türk országokkal, elérve az évi nagyjából ötmilliárd dollárt. Hozzátette, hogy Magyarország részt vesz a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének és majd a Türk Befektetési Alapnak a munkájában is.
Azzal folytatta, hogy a magyar egyetemek évente 1040 diákot fogadnak ösztöndíjjal a türk országokból, négy felsőoktatási intézmény pedig már kérte a felvételét a Türk Egyetemi Szövetségbe, emellett pedig kezdeményezték a Türk Növekedési Kutatási és Fejlesztési Alap létrehozását.
Valamint aláhúzta, hogy a csehországi választások eredménye új politikai irányvonalat vetít elő, ami a visegrádi együttműködés újjáéledését is elősegítheti. Ezért javaslatot tett egy V4-TÁSZ külügyminiszteri találkozóra, amellyel hidat képezhetnének Kelet és Nyugat között. Tájékoztatása szerint ha erre a felek rábólintanak, akkor az év végén vagy a jövő év elején meg is tarthatnák a Közép-Európa és Közép-Ázsia közötti első hasonló értekezletet.
Szijjártó Péter végül közölte, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a második világháború óta nem volt ilyen feszült időszak, mint a mai, és ezért üdvözölte, hogy a találkozón részt vevő országok mind a globális békepárti többség részesei.
Kifejtette, hogy Közép-Európa biztonságát két fő kihívás fenyegeti: az ukrajnai és a közel-keleti háború, amelyekben az a közös, hogy a béke reményét mind a két esetben Donald Trump amerikai elnök jelenti, akinek Magyarország támogatja a törekvéseit, szemben egyes országokkal, köztük szövetségesekkel is, amelyek inkább a békeerőfeszítések aláásásán dolgoznak.
A jelenlegi körülmények között különösen fontosnak nevezte a kommunikációs csatornák megőrzését, és úgy vélekedett, hogy józan észre és kölcsönös tiszteletre lenne szükség túlideologizálás, kioktatás és ítélkezés helyett.
Ennek kapcsán azt sérelmezte, hogy Európa "háborús pszichózisban" szenved, s ezért az energiaellátás kérdése is túlideologizálttá és túlpolitizálttá vált, illetve üdvözölte a türk államok hozzájárulását hazánk energiabiztonságához.
