Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök harmadszorra is megnyerte a választásokat
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a szavazatok elsöprő többségét bezsebelve nyerte el immár harmadszor a közel-keleti állam elnöki posztját.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök harmadszorra is megnyerte a választásokat
Tükör

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök harmadszorra is megnyerte a választásokat

Fotó: AFP/Anadolu Agency/Mohamed Elshahed
Eurázsia/MTI 22/12/2023 20:14

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a szavazatok elsöprő többségét bezsebelve nyerte el immár harmadszor a közel-keleti állam elnöki posztját.

Az egyiptomi választási bizottság tájékoztatás szerint Szíszi a szavazatok 89,6 százalékát kapta meg a december 10-12-én tartott választáson. Ez lesz az államfő harmadik mandátuma. Szíszit először 2014-ben, majd 2018-ban választották elnökké, mindkét alkalommal a szavazatok 97 százalékával.

A választási bizottság által közzétett adatok szerint a szavazásra jogosult 67 millió állampolgár 66,8 százaléka járult az urnákhoz. Ez jóval magasabb, mint a legutóbbi elnökválasztáson jegyzett 41 százalékos részvételi arány.

A választásra olyan időpontban került sor, amikor Egyiptom gazdasági válsággal küzd és igyekszik kezelni az egyiptomi Sinai-félszigettel határos Gázai övezetben folyó háború hatásainak kockázatát. Az infláció 36,4 százalékos, a hazai valuta értéke a felére csökkent, egyes alapvető élelmiszerek ára hétről hétre nő. Az egyiptomi lakosság kétharmada épp hogy a szegénységi küszöb felett él.

Egyes szavazók azt mondták, a Gázai konfliktus arra ösztönözte őket, hogy Szíszire szavazzanak, aki sokáig a stabilitás jelképeként mutatkozott az ingatag térségben. Ez az érvelés az öbölmenti és a nyugati szövetségeseket is meggyőzte, akik pénzügyi támogatást nyújtottak a kormányának.

A választáson a leköszönő elnöknek három, nem túl esélyes ellenfele volt: Hazem Omar, a Köztársasági Néppárt jelöltje, aki a szavazatok 4,5 százalékával a második helyen végzett, Farid Zahrán, egy kis baloldali párt jelöltje és Abdel-Szanad Jamama, a WAFD párt jelölje.
Továbbiak
Már kapható az Eurázsia legújabb száma!
Már kapható az Eurázsia legújabb száma!

Az Eurázsia szeptemberi számának központi témája az űrkutatás, a nagyhatalmak közt zajló űrverseny és a magyar űrszektor fejlődése, a címlapon az első magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal. Interjút készítettünk mások mellett Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal, és a HUNOR Programban kiválasztott űrhajóssal, Kapu Tiborral, valamint a tartalékos Cserényi Gyulával.

Kulcspozícióba kerülni a világűrben
Kulcspozícióba kerülni a világűrben

„Elkeserítő belegondolni, hogy az Európai Unió az űrtevékenység, vagy az innováció tekintetében a dobogón sincs, ha a világ nagyhatalmait vesszük figyelembe” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Ferencz Orsolya. A magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosával a magyar űrhajós programról, hazánk soros uniós elnökségének űrtevékenységre vonatkozó terveiről, valamint a konnektivitás fenntartásának fontosságáról beszélgettünk.

A végtelenbe és tovább
A végtelenbe és tovább

„Minden, ami a tudományos vagy az emberi teljesítmény csúcsát jelenti, az űr szócskával kezdődik. A világűr tényleg a végső cél, annál nincs feljebb” – Kapu Tibor, magyar kutatóűrhajós szerint pontosan ezért vonzza az emberiséget a légüres, hangtalan tér, −270 Celsius-fok hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzással. A kozmosz végtelenjét 44 éve a Szojuz–36 fedélzetén az Interkozmosz program keretein belül hódította meg Farkas Bertalan, magyar kozmonauta, bő négy évtizeddel később pedig újra élre tör Magyarország az űrkutatásban, hiszen a HUNOR (Hungarian To Orbit) Program lehetőséget ad a végtelen újbóli meghódítására.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások