Fotó: iStock
Kovács Dániel
11/03/2025 22:00
Emlékezetes, mennyit köszörülte pár éve a nyelvét a média egy része azon, hogy hazánk burgonyával akar kereskedni Közép-Ázsiában. A történet ennél jóval többről szólt. A Kárpát-medence egykor Európa gabonaközpontja volt. A vetőmag-nemesítést már az 1890-es években tudományos szintre emelte egy királyi rendelet. Ezt a hagyományt az állami gazdasági időszak alatt is sikerült továbbvinni, az ágazat a mai napig nemzetközi mércével mérve is minőségi termékeket állít elő. Magyarország agrárexportja 2010 és 2021 között 63,7 százalékkal nőtt, és a vetőmag exportjának értéke 2021-ben elérte a 283 millió eurót.
A vetőmag fontossága Közép-Ázsiában, így Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Azerbajdzsánban is előtérbe került, miután felismerték az élelmiszer-biztonság jelentőségét. Az ottani országok a nyersanyagokból származó bevételeiket egyre inkább a mezőgazdaságba forgatják vissza, elsőként az agrároktatásba és a kutatás-fejlesztésbe.
A térség ezért vonzó célpont lehet a magyar agrárcégeknek, még azzal együtt is, hogy meglehetősen nehéz a terep. Az egyik legnagyobb kihívás a logisztika és a szállítás költsége. A távolság és az infrastruktúra hiányosságai miatt a magyar exportőröknek számolniuk kell a magas szállítási költségekkel. Emellett a helyi szabályozások és adminisztratív akadályok is komoly akadályt jelenthetnek. További nehezítő körülmény, hogy a helyi piacon jelentős a verseny, hiszen Kína, Oroszország és Törökország is aktívan jelen van az agrárpiacon. Mindezek dacára az elmúlt tíz év munkája gyümölcsözőnek bizonyult.
A magyar agrárexport fejlődését tovább erősítheti a Taskent mellett kialakított speciális ipari zóna, amely különleges jogállást biztosít a magyar vállalatok számára. Ez lehetőséget teremt arra, hogy magyar agráripari és élelmiszeripari cégek kedvezőbb feltételekkel hajtsák végre beruházásaikat az országban. Létrejött egy pénzügyi alap is, amely kifejezetten a magyar vállalatok üzbegisztáni terjeszkedését támogatja. Ez a lépés várhatóan további ösztönzést ad majd az agrárszektor számára, hogy még nagyobb mértékben vegyen részt az üzbég piac fejlesztésében.
Közép-Ázsia legnépesebb, és földalatti energiahordozókban leggazdagabb országa Kazahsztán, amely Magyarországgal jó kapcsolatokat ápol, ezért sem meglepő a többi országhoz viszonyítva az exportált termékek nagy száma és a kivitel nagysága (128,31 millió dollár). A legnagyobb magyar befektető és exportőr a MOL, az Egis és a Richter Gedeon, ugyanakkor a gabona- és vetőmagexport is jelentős. Többek között az Elitmag Kft. ért el jelentős eredményeket Kazahsztánban, ahová hibrideket szállított, és helyben folytat fajtaregisztrációs kísérleteket. Pár hónapja derült ki, hogy három magyar agrárcég összefogott, hogy egy 15 millió dolláros, közel hatmilliárd forintos beruházás keretein belül víziszárnyasokat tenyésszen Kazahsztánban, a húst és a tollat is feldolgozva. Egy nagy magyar mezőgazdasági vállalatcsoport pedig a helyi beruházásösztönzési ügynökség jelentős támogatásával hoz létre takarmány- és premixüzemet az országban. Egy másik itthoni cég pedig már most is több mint ötven hektáron termel magyar hibrid kukoricát Kazahsztánban, ez a terület háromszorosára fog növekedni.
A Tádzsikisztánba irányuló magyar export 2,69 millió dollárt tett ki. Ebből Üzbegisztánhoz hasonlóan az első három ténylegesen exportált termékcsoportba sikerült bekerülnie egy mezőgazdasági és élelmiszeripari termékcsoportnak. Kiemelkedő szereplő a Marton Genetics cégcsoport, amely az elmúlt években aktív volt a közép-ázsiai régióban, és nemrég újabb megállapodásokat kötött az üzbegisztáni szerepvállalásának bővítésére. A cég a Türk Államok Szervezetének keretében a HEPA kezdeményezésére Budapesten létesített Aszálymegelőző Intézet mun kájában is szerepet vállal. A Marton Genetics jelenlegi projektjei a közép-ázsiai éghajlati visz onyokhoz tör ténő adaptálásra és a technológiai, valamint tudás transzferre összpontosítanak. Jelenleg a hibrid kukoricát érintik ezek a projektek, de középtávon a kalászos vetőmagelőállítás is a tervek között szerepel.
A szerző gazdasági újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. márciusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
