Fotó: iStock
Bencsik Dávid
02/07/2024 22:00
Bármekkora is legyen a politikai, gazdasági vagy éppen katonai viaskodás a világban, az élelmezés- és takarmánybiztonságról gondoskodni kell. Bármi áron. Az agrárdiplomácia – amibe gyakorló külgazdasági diplomataként és brüsszeli ex-lobbistaként csúsztam bele – éppen ennek a semleges zónának az etikettje. Az agrárdiplomáciánál talán csak az agrárdiplomata személye fontosabb, hiszen a terület különleges testtartást igényel, épp úgy, mint például a vívás. Szerencsémre ez utóbbit az évek során elsajátítottam.
Bármekkora is legyen a politikai, gazdasági vagy éppen katonai viaskodás a világban, az élelmezés- és takarmány biztonságról gondoskodni kell. Bármi áron. Az agrárdiplomácia – amibe gyakorló külgazdasági diplomataként és brüsszeli ex-lobbistaként csúsztam bele – éppen ennek a semleges zónának az etikettje. Az agrárdiplomáciánál talán csak az agrárdiplomata személye fontosabb, hiszen a terület különleges testtartást igényel, épp úgy, mint például a vívás. Szerencsémre ez utóbbit az évek során el sajátítottam.
Nem mindegy, hogyan mozgunk olyan páston, ahol más diplomáciai diszciplínák képviselői nem, vagy csak igen körültekintően mernek testtartást felvenni. Érthetően nagy a felelősség is, de felemelő élmény az emberek, az élőlények és végül is a természet szolgálata, akik konfliktusoktól függetlenül vagy éppen kedvezőtlen éghajlati körülmények miatt mind törődést igényelnek. Az éghajlatváltozás, az urbanizáció, az édesvízi kapacitás csökkenése és a globális népességnövekedés súlyosan megterheli a szabadföldi gazdálkodást és jelentős kihívások elé állítja civilizációnkat az élelmezés biztosítása vonatkozásában.
A kulcs az agrártudományban, az agrártechnológiában és a feldolgozóipar fejlesztésében van, ezeken keresztül érhető el a változáshoz való alkalmazkodás képessége. A magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak van mit kínálnia a világ népei számára, de ehhez szükséges a különböző tárgyalási technikák elsajátítása, a meglévő tudásbázis bővítése, a csúcstechnológia elterjesztése és a feldolgozóipar felfejlesztése, hogy alacsonyabb költséggel és kedvezőbb környezeti terhelés mellett tudjunk fenn tartható, egészséges és piacképes árukat és szolgáltatásokat előállítani.
A piacoknak viszont nem csak nyersanyagra van szüksége, sokkal inkább tudásra és technológiára. Nekünk sem jó a nyersanyagexport, hiszen elviselhetetlenül alacsony áron tudunk így értékesíteni, hozzáadott érték és többletbevétel nélkül, pedig azt a világ hajlandó lenne meg fizetni. A magyar agrárium „vezető diplomatájaként”, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolataiért felelős helyettes államtitkáraként éppen azért szerveztem külföldi látogatásokat és kísértem példaértékű magyar agrárvállalatokat a keleti piacokra, hogy a tudásban rejlő előnyünket és a keleti országok velünk szemben táplált bizalmát megragadva tegyük lehetővé a magyar agrárium és élelmiszeripar nemzetköziesítését. Az ENSZ Élelmezési Rendszerek nemzeti koordinátoraként is mindig a hazai agrárium és élelmiszeripar expanziójának elősegítéséért szólaltam fel.
Az agrárdiplomácia nem gittegyleti tagság, nem szép lelkűség, öncélú sem lehet, egyszerre kell szolgálja a hazai szereplők fejlődését és a megcélzott eredmény biztosítását. A hazai fejlesztésekhez és expanziós tervekhez a külpiacokat is hozzá kell igazítani. Nemzetgazdasági érdekünk az agrárexport és az agrártudástranszfer dinamizálása. A keleti irányú bővítés azzal is magyarázható, hogy a magyar agrárexport 82,5 százaléka európai uniós országokba irányul, ami véleményem szerint veszélyes egyoldalúságot okoz, ezért az egyensúly felé kell terelni az agrárexportot a főként keleti piacok bevonásával. Ezeken a piacokon ráadásul nagyon bemutatkozni sem kell, hiszen évtizedekig voltunk jelen itt korábban, csak a port kell letörölni a kifakult kapcsolatokról. Ehhez pedig empátia, őszinte érdeklődés, kulturális érzékenység és tisztelet szükséges, kellő alázattal és szerénységgel, de a sikerhez sok látogatásra és „udvarlásra” is időt kell szánni. A Kelet népei a nyugati „kérők” közül azt választják, aki azon túl, hogy kifogástalan minőségű szolgáltatást kínál illedelmesen be is mutatkozik és hagyja magát is megismerni, akivel szemben kialakul a bizalom és akinek nem csak nyugatias kinézete és tanultsága, hanem szíve is van. Az agrárdiplomácia fegyvere a tárgyalási technika, amit – akárcsak egy precíziós eszközt – az adott körülményekhez kell igazítani. Ehhez a kulturális antropológia bizonyos fokú ismerete elengedhetetlen, mert tárgyalásunk sikere a fogadó kultúra hagyományainak, szokásainak és normáinak ismeretétől is függ.
A keleti piacokon a magyar agrár- és tudásexport célja a minket választó országok hatékonyságának fejlesztése, feldolgozottsági szintjének növelése, az új digitális agrár technológiák elterjesztése és agrártársadalmaik megerősítése lehet. Az agrárdiplomácia elsősorban a Föld lakosságának élelmezésbiztonságát szolgálja. Nem elég halat adnunk, halászni is meg kell tanítani partnereinket.
A szerző a Mate Agrárcsoport üzletfejlesztési és kereskedelmi igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júliusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
