Vietnámba 1857-ben egy francia katolikus pap hozta el az első kávécserjét. Az ültetvények ezután gyorsan terjedtek, az igazi fordulatot azonban a háború után, 1986-ban elindított gazdasági reform, azaz a doi moi hozta el. A ’90-es évektől az ágazat minden évben 20-30 százalékot növekedett, mára pedig már ott tartunk, hogy Brazília után Vietnám a világ második legnagyobb kávétermesztője. Délkelet-Ázsiában az éghajlat inkább a robusta fajtának kedvez, így a vietnámi termelés 95 százalékát ez adja. Ennek legfőbb jellemzője, hogy az arabicához képest magasabb (1,5–4 százalékos) a koffeintartalma, emiatt íze valamelyest kesernyésebb és testesebb.
Habár Kínához hasonlóan a hagyományos ital Vietnámban is a tea, emellett óriási népszerűségnek örvend a kávé is. Az országban több mint félmillió kisebb-nagyobb kávézót tartanak nyilván, szinte minden sarkon találunk egyet. Az olyan nemzetközi óriások, mint a Starbucks vagy a Costa Coffee itt nem rúgnak labdába, inkább a helyi láncok hódítanak: például a Highlands Coffee, a Phuc Long, vagy a The Coffee House. A kávézó egyben találkozóhely, közösségi tér is. Hasonlóan a teázáshoz, a kávézásnak is rituáléja alakult ki. A vietnámiak nem kapkodnak az elkészítésével és a fogyasztásával sem. Nemcsak lehajtják a feketét, hanem élvezettel figyelik, amíg asztaluknál elkészül, majd egy csésze mellett hosszan beszélgetnek. A viet kávé, az úgynevezett phin sajátossága, hogy egy rozsdamentes acélból készült filterrel kell készíteni. Ezt először át kell melegíteni forró vízzel, majd a pohárra helyezve a gravitáció már teszi a dolgát. Az átlátszó csészébe lassan csöpögő fekete nemcsak igéző látvány, de megnyugtató hatású is. A rövid és erős, olasz eszpresszót idéző ital mellett számos desszertszerű, édesebb különlegesség is megtalálható a kávélapon. Nyáron nálunk is divatos, de Vietnámban egész évben megszokott a zúzott jéggel készített jegeskávé. Sűrített tejjel, tejszínnel, matchaporral, sőt az újhullámos helyeken kókusztejjel, joghurttal vagy banánnal és avokádóval dobják fel az ízeket. Ennél is izgalmasabb a tiramisut idéző, tojássárgájával készülő specialitás, amely állítólag akkor terjedt el, amikor tejhiánnyal küzdött az ország.
Jó eséllyel mindannyian kóstoltunk már vietnámi kávét, hiszen ha robustát ittunk, az jó eséllyel onnan származott. Ugyanakkor egyedi rituáléjának, különlegességének hála már a vietnámi kávékultúra is hódít. Specialitásaikat már Budapesten is több helyen megkóstolhatjuk – csak szánjuk rá a megfelelő időt!
A szerző az Eurázsia szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
HOZZÁVALÓK: • 2 db tojássárgája • 1 ek cukrozott sűrített tej • 1 adag hosszúkávé • 40–50 ml tej
Amennyiben rendelkezésünkre áll, a kávét készítsük a cikkben leírt módon, phin szűrő segítségével, de a megszokott módon lefőzött kávéval is kipróbálhatjuk a ca phe trung élményét. A tojássárgájákat keverjük el a sűrített tejjel, vagy habverővel habosítsuk ki. A hosszúkávét töltsük pohárba, és kanállal merjük rá a habot. Óvatosan öntsük fel a tejjel, vigyázva, hogy ne keveredjen fel.